Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet

Moduláris metaelmélet

A kognitív nyelvészet távolról sem egységes diszciplína, hanem ellenkezőleg: egymásnak részlegesen vagy teljes mértékben ellentmondó, egymástól lényegesen különböző háttérfeltevésekre épülő, különböző módszereket alkalmazó elméletek rendszere. Nem az egyetlen, de az egyik legjellemzőbb, legtöbbet vizsgált és legvitatottabb empirikus feltevés a nyelvtudás modularitásának hipotézise, amely szembeállítható az előző szakaszban röviden jellemzett holista felfogással. (A modularista és a holista kognitív nyelvészet viszonyának áttekintéséhez vö. a 3.2. szakaszt is.) A modularitás hipotézise tömören a következőképpen fogalmazható meg:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

Nyelvészet

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero