Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet

Az igazságkritérium problémájának empirikus megoldása

Az utóbb említett probléma tehát, ahogyan azt a 3.3.2. pontban láttuk, abban áll, hogy miért fogadunk el igaznak egy a kijelentést. Az első lehetséges válasz az, hogy azért fogadjuk el a-t, mert egy M módszer alkalmazásával kaptuk. De miért alkalmaztuk M-et? Ha erre a kérdésre (21)(c) alapján próbálunk válaszolni, elkerülhetjük mind a körkörös érvelést, mind a végtelen regresszust, és rendkívül egyszerűnek látszó megoldáshoz jutunk. Ekkor ugyanis egészen másképp kell okoskodnunk, mint ahogyan azt az analitikus tudományelmélet teszi. A moduláris metaelmélet a következő választ adja: azért alkalmazzuk M-et, mert az ember kognitív magatartását meghatározó modulokhoz tartozó univerzális elvek sajátos interakciója éppen azokat a metodológiai szabályokat adja meg, amelyekkel M azonosítható, és nem másokat. Ez pedig azt jelenti, hogy egy moduláris metaelmélet keretében azért nem lép fel sem a cirkularitás, sem a regresszus, mert feladatunk az, hogy leírjuk azokat az elveket és paramétereket, amelyek együttműködése meghatározza M-et, és ily módon magyarázatot adjunk M alkalmazására. A problémának ezt a megoldását a következő szempontok alapján értékelhetjük.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

Nyelvészet

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero