Somogyvári Lajos, Tóth József (szerk.)

Humán tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés 2.


A művészetpedagógia küldetése

A művészetpedagógia alapvetően az értékközvetítési feladatkörére támaszkodik. Trencsényi megfogalmazásában a művészet funkcióját tekintve maga is értékközvetítés, míg a mű alkotása magának az értéknek a kinyilvánítása. Az értékközlés identitásközlés is egyben, amely a csoportidentitások kifejlődésének dinamikáján keresztül az egyén helykeresésében is meghatározó. A posztmodern által elfogadható, és így a számunkra is korszerű értelmezési keretben a társadalom kívánatos integráltsága a különböző értékcsoportok közötti dialógust jelenti, azaz semmiképpen sem egy monokulturális kánonnak a feltétlen el- (és be)fogadását. Az európai kultúra többkánonú, amely bármilyen objektív hierarchia hatására sérül. Ebből következik, hogy a művészetközvetítést támogató művészetpedagógia kiindulópontja multi-, és azon túlmutatóan interkulturális! A művészetpedagógus és az iskolája által képviselt kultúra csak egy a többi között, amely konstruktív értékcserére, értékközvetítésre vágyik a tanulók és kortárscsoportjaik (sőt azok családjaik, közösségeik) kulturális értékrendjével. A tartós tolerancia elérése egymás kultúrája irányában csak minimális elvárás lehet, a nevelőnek sokkal inkább átjárásokat kell biztosítani a nyelvek között, olyan közös műalkotás elkészítésével is, amely a minőségi új felé löki a résztvevőket, felébresztve bennük ennek az életminőségnek igénylését. Maga a nyelvek szintézise komoly kihívás, egyetemes alkotói feladat, de ezzel lehet a művészeti közvetítő ágak esélyegyenlőségét biztosítva a többkánonúságot megőrizni, és ezáltal a csoportok mindegyikét integrálni a társadalom szövetébe, ezzel is csökkentve a marginalizálódás veszélyét. A művészettel nevelés és a művészetre nevelés együttes eredményeként az adott társadalmi szerep elfogadásának vagy éppen elutasításának kiindulópontja sokkal inkább az individuumba helyeződik, semmint a csoport döntési (manipulálási) körébe. Mondhatnánk úgyis, individualizálja a személyiséget olyan formán, hogy képessé válik a gondolkodását, véleményét kreatív alkotások megerősítő-közvetítő médiumán keresztül kifejezni, vagy mások ilyen szintű cselekvésének, gondolkodásának felfogni.

Humán tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 788 4

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának az EFOP 3.4.3 projekt keretében összeállított „Humán tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés 2.” című tanulmánykötete az első kötet folytatásaként bemutatja a Kar intézeteiben folyó sokszínű kutatómunkát, amelyet a különböző tudományágak, mint a nyelvtudomány, az irodalom- és kultúratudomány, valamint a társadalom- és neveléstudomány egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A kutatómunka eredményeként jelen kötetben a különböző képzéseket fejlesztő és támogató neveléstudományi, tanulásmódszertani és tananyagfejlesztési eredményeket tárgyalják a szerzők. Az irodalom- és nyelvtudomány, valamint a társadalomtudomány kérdésfeltevései mellett hangsúlyosan vannak jelen a pedagógia és a pszichológia kurrens kérdései, a távoktatás és a digitális pedagógia kihívásaitól egészen az újfajta segítő-támogató attitűdök elterjedéséig. A disszeminációs tevékenységben ezt a tanulmánykötetet terveik szerint még egy további tanulmánygyűjtemény fogja követni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/human-tudomanyok-pedagoguskepzes-es-tananyagfejlesztes 2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave