Az oktatási programfejlesztés elméletéből és gyakorlatából jól tudjuk, hogy egy képzési koncepciót, oktatási programot több különböző irányelv és paradigma alapján is össze tudunk állítani. Az e-learning-fejlesztő-képzés kialakításánál az első komoly kihívás egyrész az, hogy egy ilyen komplex és sokoldalú tevékenységrendszert miképpen tudunk formális oktatási keretek között megjeleníteni, másrészt az, hogy a képzési programban résztvevőket milyen módokon tudjuk hatékonyan és eredményesen fejleszteni. Az e-learning-fejlesztés más gyakorlatorientált tevékenységekhez hasonlóan nem csupán formális képzés keretei között sajátítható el. A folyamatosan és gyorsan változó munkaerőpiaci körülmények alapján szinte bármely diplomával rendelkező pályakezdő idővel képes lenne hatékonyan beletanulni az e-learning-fejlesztés csaknem bármely részfeladatába. A formális képzési program ezt az úgynevezett beletanulási időt képes nagyságrendekkel lerövidíteni, ellenben minden ilyen képzési program fejlesztése és megvalósítása során számolni kell azzal, hogy egy organikusan formálódó, napi gyakorlattal megszerezhető tudás- és kompetenciarendszer a formális képzés keretei között csak kevésbé életszerűen fejleszthető. A programfejlesztésben különösen a tanulási feladatok, projekt jellegű tevékenységek, munkaportfólió építése és más gyakorlatorientált tanórán kívüli tevékenységek adnak lehetőséget arra, hogy ezt a valós munkaerőpiaci környezetet már a képzési folyamat során képesek legyünk valamilyen mértékben szimulálni. A képzési programban az úgynevezett „learning by doing” (cselekvő tanulás) szemlélet alapvető jelentőségű, így a képzés minden egyes kurzusában, tanórai és tanórán kívüli tevékenységében szükségszerűen meg kell jelennie.