A nemzetközi szakirodalom elemzése rámutat arra, hogy a házi feladat kérdésköre nemcsak tanulásszervezési, tantervi és didaktikai kérdéseket vethet fel, hanem olyan – az oktatási rendszert érintő – témaköröket is, mint az eredményesség, méltányosság vagy a korai iskolaelhagyás jelensége. Mint említettük, a hazai szakirodalom nem tárgyalja részletesen a házi feladat témakörét, s ezen belül annak rendszerszintű kontextusát. A szakpolitikai kezdeményezések és jogi rendelkezések nyomán azonban a hazai pedagógiai gyakorlat a nemzetközi trendeknek megfelelően mozog. A jogi szabályozás szerint a hazai köznevelési rendszer (a délután 4-ig tartó iskola bevezetésével)1 a 2013/14-es tanévtől rendszerszinten biztosítja a tanulók délutáni felügyeletét, s túlnyomórészt tanulását is. Ennek keretében a tanuló részt vehet olyan délutáni – tanulási célból szerveződő – foglalkozásokon, mint a napközi és a tanulószoba. Ezek a nappali rendszerű iskolai oktatás szerves részei, de míg az előbbi jellemzően az alsó tagozaton, az utóbbi a felső évfolyamokon (5–8. évfolyam) működik. Emellett az alapfokú oktatási intézmények egy része iskolaotthonos, egész napos iskola2 formájában valósítja meg az oktatást-nevelést. Az 1–4. évfolyamra járó tanulók meghatározó része mindkét esetben bent marad délután az iskolában, mialatt – a hagyományos gyakorlat szerint – a délelőtti tanórákon kiadott házi feladatokat elkészítik.