Zsidó N. András

A figyelem kognitív pszichológiája


Facilitált figyelem a fenyegető ingerre

A korai viselkedéses tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy a fenyegető ingereket gyorsabban és nagyobb százalékban veszik észre a kísérleti személyek, mint a semleges ingereket. A klasszikus vizuális kereséses feladat (Öhman et al., 2001) során a képernyőn több kép jelenik meg egy időben, amelyek vagy mind (elterelő ingerek) vagy egy kép kivételével (célinger) egy kategóriába esnek. A vizsgálati személy feladata gombnyomással jelezni, hogy a célinger jelen volt-e. A kísérleti személyek reakcióideje gyorsabb, ha semleges ingerek között kell fenyegető ingert észlelni, mint amikor fenyegető ingerek között kell a semlegest megtalálni. A semleges elterelő ingerek számának növelésével a fenyegető ingerek megtalálási sebessége nem változik jelentősen (3 ms növekedés egy újabb elterelő hozzáadásával). Mivel ez a korábban meghatározott (Treisman–Souther, 1985) párhuzamos feldolgozás határán (5-6 ms/elem) belül van, azt feltételezhetjük, hogy a figyelmi megragadás (vagy vonzás) hatására a fenyegető ingerek észlelése automatikus folyamat. Azaz nem igényel kognitív kapacitást, az inger jelenlétében kötelezően végbemegy (ld. Fodor, 1983; bővebb áttekintésért ld. Zsidó et al., 2017).

A figyelem kognitív pszichológiája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 784 6

Az ébren töltött óráink nagy részében hatalmas mennyiségű információ ér bennünket a környezetünkből. Sőt, az utóbbi évtizedek során folyamatosan nő a ránk nehezedő információs tömeg. Feltételezhetjük, hogy sokkal gyorsabb a változás, minthogy az evolúciósan lekövethető lenne. Ebből következik, hogy továbbra is nagyjából azzal a rendszerrel igyekszünk feldolgozni sokszorta több információt, melyet azon őseinktől örököltünk, akik egy sokkalta lassabb világban éltek. Miként tudunk lépést tartani a feldolgozandó információ mennyiségével? Hogyan lehetséges, hogy figyelmi rendszerünk képes megbirkózni az olyan új feladatokkal, mint például az autóvezetés, a számítógéphasználat, a repülés stb., melyek nyilvánvalóan nem voltak jelen a rendszer kidolgozásakor? A jelen könyvben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ, bemutatva a figyelem klasszikus és modern elméleteit, valamint a folyamatok ismert idegrendszeri hátterét. Rámutatunk, hogy a figyelem a pszichológia szinte minden jelenségkörében szerepel. A kutatások módszertani kérdései mellett a tárgyalt jelenségeket gyakorlati példákon keresztül is ismertetjük.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-a-figyelem-kognitiv-pszichologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave