Ebben a fejezetben teszünk egy további lépést a figyelem működésének a mindennapi életben való leírása felé. A modelleket sokszor a valós környezetből kiragadva írjuk le, és bár az elméletalkotók végső célja egy olyan elmélet, amely tökéletesen bejósolja a hétköznapi működést, minden apró mozzanatot nehéz lenne végigvenni minden modell esetén. Éppen ezért most a figyelmi terhelés (attentional load) jelenségével fogunk foglalkozni. Ez azért érdekes, mert mindennapjaink során is többé-kevésbé állandóan változik figyelmi rendszerünk terheltségének szintje. Gondolhatunk itt arra, hogy egy nagyon zsúfolt szobában kell megtalálnunk valamit (észlelési/perceptuális terhelés, perceptual load), vagy akár arra, hogy egy nagyon nehéz feladatot kell megoldanunk (kognitív terhelés, cognitive load), amely teljes figyelmi kapacitásunkat igényli. A figyelemelterelő vagy zavaró ingerek figyelmen kívül hagyásának nehézségét (vagy néha képtelenségét) mindenki megtapasztalhatta már a mindennapi életben. Ez többnyire csekély következményekkel jár, például meghosszabbíthatja a jelen fejezet elolvasásához szükséges időt, és nehezíti az emlékezeti kódolást is. Más helyzetekben a figyelem lapszusai, pillanatnyi elvesztése azonban sokkal súlyosabb következményekkel járhatnak (például üzemi baleset, orvosi tévedés). A terheléselméletekben közös, hogy a szelektív figyelem sikerének vagy kudarcának valószínűségét az aktuális feladat feldolgozási igényeitől teszik függővé. Ezen túl nyilván nem szabad figyelmen kívül hagyni a figyelem egyéb formáit sem, úgymint a fenntartott figyelmet vagy a vigilanciát (ld. 4. fejezet; A figyelem felosztása). Emlékeztetőül a fenntartott figyelem vagy vigilancia az a képesség, hogy egy organizmus fenntartja a koncentrált figyelmet egy feladat során, és reagál a célingerek előfordulására.