Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Csíkszentmihályi Mihály

Kreativitás

A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

5. Fejezet

Kreativitásra programozva. A megállapítás, miszerint az emberek szívesen írják le a számukra legélvezetesebb tevékenységet a „valami újat tervezni vagy felfedezni” kijelentéssel, az optimális élményről vezetett első vizsgálatom eredménye (Csikszentmihalyi 1975). A kettős motivációs rendszert, amely egyrészt a túlélésre, másrészt az evolúcióra van programozva, Csikszentmihalyi (1985, 1993) tárgyalja.
Entrópia. A szót itt a szokásos értelemben használom, egy rendszer működésképtelenségére utalva. Ez különbözik a lelki entrópiától, amely egy belső zavarral, negatív érzelmekkel vagy egyszerűen a céltudatos tevékenység végzésére való képtelenséggel jellemezhető tudatállapot. Ellentéte a lelki negentrópia vagy flow, amely rendezett tudatállapotra utal, pozitív érzelmekkel és a szándékos cselekedetek végrehajtására való képességgel (Csikszentmihalyi 1978, 1982).
Az áramlat-élmény. A különféle tevékenységeket nagy élvezettel művelő emberek – sziklamászók, sakkjátékosok vagy táncosok – beszámolóiban közös élményállapot leírását elsőként Csikszentmihalyi (1975) nyújtja. Csikszentmihalyi és Csikszentmihalyi (1988) számol be az áramlat számos ezt követő, különböző kultúrákban lefolytatott vizsgálatairól. Lásd még Csikszentmihalyi (1993), Csikszentmihalyi és Rathunde (1993), Massimini és Inghilleri (1986, 1993) és Inghilleri (1995). Klein György (1990) jó néhány művészek és tudósok által írt esszét gyűjtött össze, amelyekben alkotómunkájuk során átélt flow-élményüket írják le.
A rossz és a jó ötletek elválasztása. Sir Peter Medawar, a saját területén működő kreatív folyamatról nagy buzgalommal tudósító brit virológus azt vallotta, hogy a kreativitáshoz szükséges alapvető készség a megoldható problémák felismerése (Medawar 1967). Vizsgálatunk résztvevői közül többen említették ugyanezt, néha magára Medawar gondolatára hivatkozva, bizonyítván ezzel, mennyire nehéz elválasztani a saját tapasztalatot a kész véleménytől.
Az entrópia korlátai. Egy vegyész, professzor Frank Lambert hívta fel a figyelmemet egy érdekes hasonlóságra, a flow elérésének nehézségei és a között az aktivációs energia között, amelyre bizonyos metastabil fizikai rendszereknek van szükségük ahhoz, hogy egy magasabb belső energiaállapotot tartsanak fenn. Például a vas általában vas-oxiddá vagy rozsdává korrodálódik, ha levegőnek vagy víznek teszik ki, és ezáltal veszít belső energiájából. Azonban megőrzi magasabb szintű energiájú metastabil állapotát, ha a bomlási folyamatok megindulása előtt külső energiát adunk; például ha a vasat lefestjük vagy acéllá alakítjuk (Lambert 1995). Jelenségszinten ez azzal állítható párhuzamba, hogy a tudat kontrollálása céljából a tanulásra fordított lelki energia nélkül a szellem hajlamos véletlenszerű, alacsony energiaszintekre zuhanni. Míg ahhoz nagy erőfeszítés kell, hogy flow-állapotba kerüljünk, mikor már benne vagyunk, a külső zavaró tényezők sokkal kisebb eséllyel szakítják meg az összpontosítást, és még a nagyobb fizikai és szellemi energiafelhasználást is megerőltetés nélkülinek éljük meg. Az még nem világos, hogy e két, egészen eltérő folyamat közötti kapcsolat több-e, mint felszíni hasonlóság.
Belső motiváció. A belső jutalmak jelentőségének felismerése viszonylag újnak számít. A pszichológusok az 1960-as évekig kizárólag a genetikailag beprogramozott szükségleteket tartották jutalmazó értékűnek. Az ezen a területen jelenleg kutató tudósok Amabile (1990) és Deci és Ryan (1985). Lásd még Csikszentmihalyi és Rathunde (1993).
Több flow, nagyobb boldogság. Lásd például Csikszentmihalyi és Nakamura (1989), Csikszentmihalyi és Wong (1991), Wells (1988), Adlai-Gail (1994) és Moneta és Csikszentmihalyi (1995). Azonban ha a személy destruktív tevékenységekben tapasztalja meg az áramlatot, vagy ha az egyén, a kiegyensúlyozott élet kárára, egyetlen flow-élmény rabjává válik, a flow negatív következményekkel járhat; lásd Csikszentmihalyi és Larson (1978) és Csikszentmihalyi (1985b).
Sok gyerek nő fel abban a hitben. Egy fiatalok körében az iskola és munka közötti átmenetet vizsgáló felmérésből azt látjuk, hogy egy több mint négyezer tinédzsert felölelő országos minta 15 százaléka profi sportoló szeretne lenni (a legtöbbet választott lehetőség), 4 százaléka zenész, és 6 százaléka színész. Más szóval, ha a profi sportokat elsősorban a szórakoztatóiparhoz soroljuk, akkor legalább minden negyedik serdülő vágyik szórakoztatóipar-beli karrierre (Bidwell, Csikszentmihalyi, Hedges és Schneider 1995).
Kreativitás

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 796 9

Pszichológia

MI AZ ÉLET ÉRTELME? HOGYAN LEGYÜNK BOLDOGOK? - Csíkszentmihályi Mihály ezt az örök témát kutatja. Műveiben az emberi élmények pozitív oldalával - az örömmel, a kreativitással, a boldogság áramlásával, illetve a tökéletes élmény elérésének lehetőségeivel - foglalkozik. A szerző követhető, élvezetes stílusban bontja ki, hogy mit ért kreativitás alatt, áttekinti, miként dolgoznak és élnek a kreatív emberek, végül ötleteket kínál a kreatív élethez - mindezt a kreativitást "gyakorló", elismert kortárs tudósok, művészek történeteire építve. Nem egyszerű megoldásokat vagy használhatatlan recepteket ígér, inkább szokatlan gondolatokat.

A kötet részben a világsikert aratott Flow - Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája című kötetben már megismert gondolatokat viszi tovább. A Kreativitást mindazok figyelmébe ajánljuk, akik komoly profi ként vagy műkedvelő boldogságkeresőként érdeklődnek az alkalmazott pszichológia világa iránt.

"A legfontosabb üzenete a könyvnek az, hogyan lehet mindennapi életünket úgy élni, hogy értelmesek, izgalmasak és termékenyek legyenek napjaink."

(Csíkszentmihályi Mihály)

Hivatkozás: https://mersz.hu/csikszentmihalyi-kreativitas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave