Csíkszentmihályi Mihály

Kreativitás

A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája


11. Fejezet

Alexander von Humboldt (1769–1859). A kozmoszról szóló ötkötetes írását a múlt század utolsó évtizedében fordították le németről angolra (von Humboldt 1891–1893). Egyesek azt vallják, hogy a természetről alkotott felfogásunk rossz irányt vett, amikor Darwin természetes szelekciós elmélete – ami nagyon összhangban volt a késő viktoriánus Anglia kompetitív, kapitalista ideológiájával – felülkerekedett Humboldt szisztematikusabb szemléletén. Akár igaz, akár nem, az ügy jól mutatja, hogy a tartomány alakításában a társadalom milyen hatást fejthet ki a területre; ebben az esetben a viktoriánus társadalmi miliő magára ismerhetett a darwini elméletben, és bátorította a természetbúvárokat, hogy azt a biológia dogmájaként fogadják el.
Szociobiológia. Az emberi viselkedés magyarázatának a darwini elvek továbbfejlesztésére épülő szemléletmódja a társadalomtudományok terén feltehetően a legnagyobb hatású paradigmaváltás volt a 20. század második felében. Míg a freudiánusok az elfojtott szexuális vágyakra hivatkozva, a marxisták a termelési eszközök egyenlőtlen elosztásából fakadó konfliktusokkal, a skinneriánusok a kellemes ingerekre adott tanult válaszainkkal, addig a szociobiológusok a különböző cselekedeteink révén szerzett reproduktív előnnyel magyarázzák a cselekedeteinket. Másképp fogalmazva, ha minden más egyenlő, olyan dolgokat teszünk, amelyekkel nagyobb eséllyel hagyhatunk hátra utódokat, akik szintén felnőnek majd, hogy utódokat hagyjanak. Bármily egyszerűnek hangzik is ez a feltételezés, a tevékenységek nagyon széles körére alkalmazható, és ezt bizonyos mértékű matematikai pontossággal tehetjük. E fogalom kiterjedt hatását nagyrészt E. O. Wilson (1975) művének köszönheti.
Thomas Kuhn. A tartományokat átformáló, hirtelen bekövetkező változások, vagyis „paradigmaváltások” klasszikus leírását lásd Kuhn (1970). Korábban a tudományról azt képzelték, hogy radikális újrafogalmazások helyett lassan, a korábbi tudásra épülő logikai lépésekben halad előre.
„Még most is emlékszem...” Az idézet Klein önéletrajzi esszéjéből származik (Klein és Klein 1989, 7).
„Közvetlen főnököm.” Id. mű, 14.
Az élővilág iránt érzett felelősség. Ezt a hozzáállást jól adja vissza a „biofília” fogalma (Wilson 1984), akárcsak a fejezetben szereplő többi élettudós egyéb munkái is, pl. Salk (1983) és Klein (1992).

Kreativitás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 796 9

MI AZ ÉLET ÉRTELME? HOGYAN LEGYÜNK BOLDOGOK? - Csíkszentmihályi Mihály ezt az örök témát kutatja. Műveiben az emberi élmények pozitív oldalával - az örömmel, a kreativitással, a boldogság áramlásával, illetve a tökéletes élmény elérésének lehetőségeivel - foglalkozik. A szerző követhető, élvezetes stílusban bontja ki, hogy mit ért kreativitás alatt, áttekinti, miként dolgoznak és élnek a kreatív emberek, végül ötleteket kínál a kreatív élethez - mindezt a kreativitást "gyakorló", elismert kortárs tudósok, művészek történeteire építve. Nem egyszerű megoldásokat vagy használhatatlan recepteket ígér, inkább szokatlan gondolatokat.

A kötet részben a világsikert aratott Flow - Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája című kötetben már megismert gondolatokat viszi tovább. A Kreativitást mindazok figyelmébe ajánljuk, akik komoly profi ként vagy műkedvelő boldogságkeresőként érdeklődnek az alkalmazott pszichológia világa iránt.

"A legfontosabb üzenete a könyvnek az, hogyan lehet mindennapi életünket úgy élni, hogy értelmesek, izgalmasak és termékenyek legyenek napjaink."

(Csíkszentmihályi Mihály)

Hivatkozás: https://mersz.hu/csikszentmihalyi-kreativitas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave