Csíkszentmihályi Mihály

Kreativitás

A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

13. Fejezet

A baltakészítő ajándéka. Lásd Burke és Ornstein (1995), valamint Csikszentmihalyi (1993, 5. fejezet).

A maja civilizáció bukásának okait egy nemrég megrendezett régészeti konferencián vitatták meg, amelyről beszámolt a San Francisco Chronicle 1995. április 12-i száma, A7.

Róheim Géza. Róheim pszichoanalitikus képzettségű néprajztudós volt, aki több bennszülött kultúra mellett az ausztráliai őslakosokat is tanulmányozta. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a lét ideális állapota a szervetlen anyag állapota, és hogy az életformák, az emberi életformát is beleértve, az irritáltság vagy a betegség átmeneti formái (Róheim 1945). Ebben az értelemben nézetei gyökeresen ellentétesek a Wilson (1984) által kifejtett nézetekkel. Egy és ugyanazon jelenség ennyire eltérő értelmezései jó példák az olyan, egymásnak ellentmondó metafizikai feltételezéseken alapuló nézeteltérésekre, amelyeket Popper (1959) véleménye szerint tudományosan nem lehet megoldani.

Mércék a művészetben. E megközelítés összefoglalóját lásd Smith (1989) és Dobbs (1993).

Támogató családok. Habár a családi gyakorlat és a kreativitás kapcsolatára nincsenek közvetlen bizonyítékok, a Benjamin Block (1985) által összegyűjtött, tudósokkal és művészekkel felvett, retrospektív interjúk arról tanúskodnak, hogy a szülők óriási mennyiségű energiát fektetnek tehetséges gyerekeikbe. Lásd még Harrington, Block és Block (1992). Úgy tűnik, hogy a gyerekben meglévő tehetség gondozásában általában a szülői szeretet és a fegyelem kombinációja működik a legjobban (pl. Baumrind 1989; Rathunde és Csikszentmihalyi 1993).

Az ázsiai és az afroamerikai gyerekek önértékelése. A közhiedelem szerint a hátrányos helyzetű kisebbségek alacsony önértékelésben szenvednek, és ha csak az önértékelésüket meg tudnánk növelni, tanulmányi teljesítményük és általában véve a sikerességük javulna. A tények azonban másról árulkodnak. Például az afroamerikai diákok önértékelése jellemzően magasabb, mint a kaukázusiaké, ami viszont magasabb az ázsiaiakénál – tanulmányi eredményeikkel fordított arányban (Bidwell, Csikszentmihalyi, Hegdes és Schneider). Ennek okait nem túl nehéz megérteni, ha észben tartjuk William James (1890) képletét az önértékelésre: az eredmények és az elvárások aránya. Amennyiben az elvárások túl magasak, ahogy általában az ázsiai-amerikaiaknál, azt várhatjuk, hogy önértékelésük alacsony lesz, még akkor is, ha viszonylag nagy eredményeket érnek el.

Az amerikai és az ázsiai szülők elvárásai. Sue és Okazaki (1990), Schneider és mtsai (1992), Stevenson és Stigler (1992), valamint Askawa és Csikszentmihalyi (1995) is beszámolnak arról, hogyan közvetítik magas tanulmányi eredményelvárásaikat az ázsiai-amerikai családok.

A tizenhárom évesek 10 százaléka szeretett volna építész lenni. Az amerikai serdülők országos mintáján szerzett eredmény (Bidwell, Csikszentmihalyi, Hegdes és Schneider).

Benvenuto Cellini (1500–1571). A reneszánsz művészet e példaképének önéletrajza angol fordításban is olvasható, például Cellini (1952).

Getty Center for Education in the Arts (Getty művészetoktatási központ). A Fegyelem Alapú Művészeti Oktatás vagy röviden DBAE (Discipline-Based Arts Education) a művészetek iskolai tanításának a Getty Center pártfogásában kidolgozott módszere. Lásd például Alexander és Day (1991) és Dobbs (1993).

Négyévesek, akik megtanulnak számolni. Feldman (1986) ír le egy matematikában kivételesen tehetséges gyereket.

Kreativitás és anyagi előnyök. Alkalmanként elhangzik, hogy a kreatív egyéniségeket nem érdekli az anyagi siker; ez véleményem szerint az ezekben az emberekben nyilvánvalóan meglévő erős intrinzik motiváció eltúlzása. Személyiségük komplexitásával összhangban nem kell azt várnunk, hogy a kreatív egyéniségek erős intrinzik motivációja kizárja a hírnév és a vagyon iránti érdeklődésüket. Újabban Sternberg és Lubart (1991) felvetette a kreativitás „közgazdaságtani” modelljét, ami az „olcsón venni, drágán eladni” alapelvére épül; más néven azt az elképzelést, hogy a kreativitásban, legalábbis részben, van egy érdek az olyan népszerűtlen gondolatok kidolgozására, amelyek végül sikeressé válhatnak.

A természettudományokban a kezdők csak a favágó munkát látják a tudományterületükből. Míg a zenében és a képzőművészetben tehetséges diákok az átlagosnál sokkal pozitívabb élményekről számolnak be, ha idejüket éppen zenével vagy képzőművészettel töltik, a matekban és a természettudományokban tehetséges diákok a normálishoz képest jóval kevésbé pozitív élményekről számolnak be. Más szóval kevésbé boldogok, kevésbé motiváltak, és kisebb az önértékelésük, amikor a tehetségüket gondozzák, mint amikor mást csinálnak (Csikszentmihalyi és Schiefele 1992; Csikszentmihalyi, Rathunde és Whalen 1993). Ennek oka részben az, hogy a képzőművészet és a zene sokkal közvetlenebb élvezetet nyújt, mint a matematika és a természettudományok; nagyrészt azonban a „kemény” iskolai tárgyak iránt viselt attitűdjeinknek és a tanítási módszereknek köszönhető.

Tartalomjegyzék

KREATIVITÁS • A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája
Impresszum
Előszó a magyar kiadáshoz
Köszönetnyilvánítás
chevron_rightElső fejezet. Előkészületek
chevron_rightElső rész. A kreatív folyamat
chevron_rightMásodik rész. Az életek
- chevron_rightHetedik fejezet. A korai évek
- chevron_rightNyolcadik fejezet. A későbbi évek
  - Az egyetem és a szakma
  - chevron_rightTámogató társak
    - Női szemmel
  - A karrierépítés
  - A generativitás feladata
  - chevron_rightKiállni valamiért
  - A sors csapásai
- chevron_rightKilencedik fejezet. Kreatív öregedés
chevron_rightHarmadik rész. A kreativitás tartományai
- chevron_rightTizedik fejezet. A szó tartománya
  - Tanúnak lenni
  - chevron_rightA szavak menedéke
    - Küzdelem a területtel
    - Szépítések nélkül
  - A stílus felszabadít
  - chevron_rightÖrömteli felelősség
  - chevron_rightHozzátenni valamit a világhoz
    - A negatív átfordítása
- chevron_rightTizenegyedik fejezet. Az élet tartománya
  - chevron_rightA rend iránti szenvedély
  - chevron_rightA ráksejtek élete
    - Derűs pesszimizmus
    - Az arrogancia és a szerénység szinergiája
  - chevron_rightA nagy utazás
- chevron_rightTizenkettedik fejezet. A jövő tartománya
- chevron_rightTizenharmadik fejezet. A kultúra megteremtése
  - chevron_rightKreativitás és túlélés
    - Kreativitás az emberi evolúció kontextusában
  - chevron_rightA kreativitás növelésének módszerei
    - Több kreatív egyén
    - A területek szerepe
  - chevron_rightA tartomány hozzájárulása
- chevron_rightTizennegyedik fejezet. A személyes kreativitás fejlesztése
chevron_rightA Függelék
- A tanulmány interjúalanyainak rövid életrajzi vázlata
- Összefoglaló az interjúalanyokról
chevron_rightB Függelék
- A vizsgálathoz használt interjúprotokoll
chevron_rightJegyzetek
Irodalom
Név- és tárgyszójegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 796 9

Pszichológia

MI AZ ÉLET ÉRTELME? HOGYAN LEGYÜNK BOLDOGOK? - Csíkszentmihályi Mihály ezt az örök témát kutatja. Műveiben az emberi élmények pozitív oldalával - az örömmel, a kreativitással, a boldogság áramlásával, illetve a tökéletes élmény elérésének lehetőségeivel - foglalkozik. A szerző követhető, élvezetes stílusban bontja ki, hogy mit ért kreativitás alatt, áttekinti, miként dolgoznak és élnek a kreatív emberek, végül ötleteket kínál a kreatív élethez - mindezt a kreativitást "gyakorló", elismert kortárs tudósok, művészek történeteire építve. Nem egyszerű megoldásokat vagy használhatatlan recepteket ígér, inkább szokatlan gondolatokat.

A kötet részben a világsikert aratott Flow - Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája című kötetben már megismert gondolatokat viszi tovább. A Kreativitást mindazok figyelmébe ajánljuk, akik komoly profi ként vagy műkedvelő boldogságkeresőként érdeklődnek az alkalmazott pszichológia világa iránt.

"A legfontosabb üzenete a könyvnek az, hogyan lehet mindennapi életünket úgy élni, hogy értelmesek, izgalmasak és termékenyek legyenek napjaink."

(Csíkszentmihályi Mihály)

Hivatkozás: https://mersz.hu/csikszentmihalyi-kreativitas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero