Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Csíkszentmihályi Mihály

Kreativitás

A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

14. Fejezet

Az akadályok belsők. E belső akadályok nagy része annak a ténynek az eredménye, hogy idegrendszerünk nem képes a tudatunkban egy időben egy bizonyos korlátozott mennyiségű információnál többet kezelni, ezért nem tudunk egyszerre néhány dolognál többre figyelni (lásd Csikszentmihalyi 1978, 1979; Hasher és Zacks 1979; Kahneman 1973; Simon 1969; Treisman és Gelade 1980)
Próbáljon meglepődni. Mint tudjuk, a kreatív személyek jellemzően nyitottan állnak minden problémához, már-már a Goethe által „naiveté”-nak nevezett tulajdonság határát súrolva. Ez a tanács hasonló ahhoz a „világmegállítás”-gyakorlathoz, amit Don Juan javasolt tanítványainak (Castenada, 1971). Ennek lényege, hogy a bejövő szenzoros ingereket anélkül rögzítjük, hogy a kulturálisan meghatározott konvencióknak megfelelően címkéznénk őket; például úgy nézünk egy fát, hogy nem gondolunk arra, hogy az egy „fa”, és semmilyen, a fáról meglévő korábbi tudásunkat nem engedjük a tudatunkba. Kiderül, hogy ez a gyakorlat rendkívül nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen (vesd össze Pierce észlelés-fogalmával). Az a tanács, hogy próbáljon meglepődni azon, amivel a nap folyamán találkozik, a „világmegállítás” egy kevésbé radikális változata.
Próbáljon legalább egy embert meglepni. Természetesen nem azt akarom elérni, hogy ellenszenves vagy törtető legyen. Vannak olyan egyéniségek, akiknek a saját jelentőségük – vagy akár létezésük – megerősítése érdekében annyi figyelemre van szükségük, hogy bármit megtesznek érte: hangoskodnak, kirívóan viselkednek, megszegik a konvenciókat, kockázatvállaló viselkedésformákat követnek. E között a viselkedés között és a között, amit én tanácsolok, a különbség az, hogy az utóbbi önmagunk és a világ megismerésének eszköze, az élményrepertoárunk kibővítésének módja, az új létrehozására alkalmas módszer.
Ha semmi különös teendőnk nincs, gondolataink hamar visszatérnek a legkiismerhetőbb állapotba. A következtetés, hogy az elme természetes állapota a káosz, az Élményértékelő Mintavételi Eljárással végzett kutatásaimon alapul, amely rámutatott, hogy amikor az ember egyedül van, és semmi dolga nem akad, gondolatai általában rendezetlenné válnak, hangulata pedig negatív lesz (pl. Csikszentmihalyi 1992; Csikszentmihalyi és Larson 1984; Kubey és Csikszentmihalyi 1990). Ahogy George Miller, neuropszichológus mondta, „Az elme információval táplálkozik” (Miller 1983, 111); ha semmi sincs, ami rendezett állapotban tartaná, az elme lassan elveszti a figyelem feletti kontrollt, legalábbis időlegesen. Mint ahogy minden általánosítással lenni szokott, ez a szabály sem vonatkozik mindenkire: Azok a személyek, akik megtanulták elméjüket külső információ híján is kontroll alatt tartani – egy szimbolikus rendszernek, és a hozzátartozó műveleteknek az elsajátításával, mint például imával, meditációval, matematikával, költészettel –, képesek elkerülni a magány entrópiáját, és akár még élvezni is tudják.
A leghétköznapibb tevékenységek. Átlagosan a nappali életünk majdnem 40 százalékát töltjük „fenntartó” tevékenységekkel, mint például mosakodással, öltözködéssel, evéssel, takarítással (pl. Kubey és Csikszentmihalyi 1990). Ezek nem produktív tevékenységek, amelyek bevételt vagy valamilyen megfogható eredményt hoznának, nem is olyan tevékenységek, amelyeket azért végzünk, mert önmagukban örömet okoznak. A fenntartó tevékenységek rutincselekvések, amelyeket csak azért kell ismételten elvégeznünk, hogy túléljünk (pl. enni), és hogy együtt tudjunk élni másokkal (pl. mosakodni és felöltözni). Sokan érzik úgy, hogy az életnek ezeket a részeit elpazaroljuk, mert sem nem szórakoztatóak, sem nem produktívak. Ennélfogva sokat javíthatna életminőségünkön, ha ennek az elpazarolt időnek csak egy kis részét élvezhető élménnyé alakítanánk.
Kertészkedés. A Németországban Dieter Reigber (1995) által végzett kutatásról szóló beszámoló jó példa arra, hogyan teremtheti meg a kertészkedés a flow élményét.
A figyelmi kontroll feladása. A lelki energiáról szóló elképzelésemmel szemben az egyik leggyakrabban hangoztatott érv az, hogy csak a nyugati kultúrákra érvényes, és hogy a keleti vallások és filozófiák legnagyobb érdemei nem a figyelem kontrollálásából, hanem – éppen ellenkezőleg – annak feladásából származnak. Úgy vélem, ez az ellenérv a figyelmi kontroll „feladásának” félreértésén alapul. Véleményem szerint a feladás e folyamata a tudat által megvalósítható egyik legnehezebb irányító tevékenység. Figyelembe véve az elme természetesen kaotikus állapotát, ahhoz, hogy az ember elérje a misztikusok érzelemmentes, fókuszálatlan tudatállapotát, óriási erőfeszítés és rengeteg gyakorlás szükséges. Következésképp úgy vélem, hogy legalábbis ebben a tekintetben, Kelet és Nyugat hasonló: A lelki képességek legmagasabb szintű megnyilvánulásai mindkét kultúrában a figyelem irányításától függenek.
Mikrokörnyezetek. Csikszentmihalyi és Rochberg-Halton (1981) és Rudmin (1991) tárgyalja, hogy milyen hatása van a személy énjére az egyén által kialakított személyes térnek és azoknak a tárgyaknak, amelyekkel önmagát körülveszi.
Saját érzelmeink dinamikájának megismerése. Az egyén tevékenységeinek és élményeinek rögzítésére alkalmas Élményértékelő Mintavételi Eljárás (Experience Sampling Method – ESM) terápiás felhasználásáról ír Delespaul (1995), Delle Fave és Massimini (1992), valamint deVries (1992). Az ESM lehetővé teszi a pszichiáter vagy a terapeuta számára (és ennek következményeként a páciens számára is), hogy felbecsülje a páciens életminőségét, és hogy a tevékenységek és szokások olyan változtatásait javasolja, amelyek javíthatnak rajta.
A művészek kreativitása ebben a században (20. század). Természetesen nem új az az elképzelés, hogy a modern művész a korábban elfogadott értékekben és hitekben való bizalom hiányát fejezi ki; a témához saját szerény adalékomat lásd Csikszentmihalyi (1992b).
Csodagyerekek. A kivételesen tehetséges gyerekekről szóló legjobb beszámoló Feldman (1986). Ellen Winner (1996) nemrég megjelent könyve összefoglalja a tehetséges gyerekek fejlődéséről szóló igazságokat és mítoszokat.
Kreativitás

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 796 9

Pszichológia

MI AZ ÉLET ÉRTELME? HOGYAN LEGYÜNK BOLDOGOK? - Csíkszentmihályi Mihály ezt az örök témát kutatja. Műveiben az emberi élmények pozitív oldalával - az örömmel, a kreativitással, a boldogság áramlásával, illetve a tökéletes élmény elérésének lehetőségeivel - foglalkozik. A szerző követhető, élvezetes stílusban bontja ki, hogy mit ért kreativitás alatt, áttekinti, miként dolgoznak és élnek a kreatív emberek, végül ötleteket kínál a kreatív élethez - mindezt a kreativitást "gyakorló", elismert kortárs tudósok, művészek történeteire építve. Nem egyszerű megoldásokat vagy használhatatlan recepteket ígér, inkább szokatlan gondolatokat.

A kötet részben a világsikert aratott Flow - Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája című kötetben már megismert gondolatokat viszi tovább. A Kreativitást mindazok figyelmébe ajánljuk, akik komoly profi ként vagy műkedvelő boldogságkeresőként érdeklődnek az alkalmazott pszichológia világa iránt.

"A legfontosabb üzenete a könyvnek az, hogyan lehet mindennapi életünket úgy élni, hogy értelmesek, izgalmasak és termékenyek legyenek napjaink."

(Csíkszentmihályi Mihály)

Hivatkozás: https://mersz.hu/csikszentmihalyi-kreativitas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave