Faragó Klára, Dúll Andrea, Lan Anh Nguyen Luu (szerk.)

A társadalmi változások indítékai és fékjei

A 80 éves Hunyady György tiszteletére

„Hivatalos” és „spontán” gyűlöletek Magyarországon 1956 előestéjén

Az 1956-os magyar forradalom okait tárgyaló szakirodalomban elterjedt nézet szerint Rákosi tekintélyelvű diktatúráját a népharag kiváltotta felkelés döntötte meg, amelyet a magyar társadalom minden rétegét és az ország legnagyobb részét felölelő népi megmozdulás követett. Hadd próbáljam meg kiegészíteni ezt az állítást, azzal érvelve, hogy a hivatalosan gerjesztett gyűlölet, kombinálva a lakosságban felhalmozódott „spontán” gyűlölettel, döntő szerepet játszott a „forradalmi helyzet” kialakulásában. A „hivatalosan gyűlölendő” külső ellenségek az imperialisták és társaik voltak. A fő célpont természetesen az Egyesült Államok, de a legmélyebb gyűlölet a „német hódítók” – kortárs reinkarnációjukban nyugatnémet imperialisták – ellen irányult, hiszen ők már a magyar állam alapítása óta fenyegetést jelentettek. Különösen erős gyűlöletet keltettek Tito Jugoszláviája iránt; katonai lőgyakorlatok során például gyakran használták célpontként a Tito-fejeket. A vezető pártelit a lakosság mintegy 20–25 százalékát tekintette tényleges vagy potenciális ellenségnek. Egy 1953. szeptemberi belügyminisztériumi feljegyzés huszonnyolc kategóriába sorolta a nyilvántartott ellenségeket. 1954 nyarán a források – a kategóriák megőrzésével – az ellenségek számának csökkenését mutatják, de 1955 során ismét emelkedtek a számok. Hasonló tendenciák tükröződnek a bebörtönzöttek számának alakulásában (amiben természetesen a köztörvényes bűnözők is benne vannak): 1952-ben 35 000, 1954-ben 23 000, 1955-ben újra 37 000 fő.1 A harsány gyűlöletpropaganda azonban – a rendőrségi beszámolók, hangulatjelentések alapján – csekély hatást ért el, inkább más irányú, a kommunista rendszerre és ideológiára, a Szovjetunióra és vezető funkcionáriusokra irányuló, „spontán” gyűlöleteket váltott ki. Sztálin halálát követően, 1953 márciusában és áprilisában például 219 főt tartóztattak le Sztálint becsmérlő nyilvános kijelentéseik miatt (Pünkösti, 2003).

A társadalmi változások indítékai és fékjei

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 835 5

Pszichológia

2021-ben jelent meg Hunyady György Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban című nagyszabású monográfiája, amelyben egy több éven át tartó, reprezentatív mintákon végzett kutatássorozat eredményeit foglalja össze a történeti gondolkodó értelmezési szabadságával, esszéisztikus, fanyar és játékosan szellemes stílusával, valamint az empirikus munkát végző szociálpszichológus szorgos precizitásával. A monográfiában Hunyady a 2010 és 2013 közötti ambivalens rendszerattitűdöket vizsgálja, elemzi és értelmezi. Az elemzés fogalmi kiindulópontjául John Jost rendszerigazolás elmélete szolgált, de azt innovatív módon kiegészítette a rendszerkritika elméletével. Bár feltételezhető, sőt tudható, hogy a rendszerkritika a demokratikus társadalmakban is hallatja hangját, különösen érdekes kérdés, hogy Magyarországon hogyan működnek a Janus-arcú rendszerattitűdök, az igazolás és a bírálat. Nem triviális, hanem megfejtendő kérdés az, hogy ez a két ellentmondó tendencia hogyan fér meg egymással a társadalomban. A történelem, a szociológia és a szociálpszichológia diszciplínájának elkötelezett kortársak és a fiatalabb nemzedék tiszteletét a jelen kötet és a Magyar Tudományos Akadémián 2022. szeptember 12-én rendezett ülésszak oly módon rója le, hogy a Hunyady újító szellemének tanúbizonyságát adó, a Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban című munkára reflektálva az itt közölt írások és prezentált előadások, hozzászólások tovább szövik a gondolati hálót, új keretbe helyezik eddigi kutatásaikat, vagy kapnak új ötleteket, kiindulópontokat további munkáikhoz.

Ebben a könyvben együvé került a szociálpszichológusok, a szociológusok és a történészek szakmai képviselői által írt gazdag, színes, a szakmai megvitatás céljára alkalmas tanulmánygyűjtemény, amely Hunyady György inspirációját magán viseli. A gondolatok nemzetközi befogadását segíti, hogy a jelen elektronikus kötetben Hunyady György nagyívű tanulmánya, a szerkesztők bevezetője, a laudáció és a tisztelgő szerzők munkáinak összefoglalása, a prezentációban kiemelt legfontosabb megállapításaik, a vita és a felkért hozzászólások összegzése, valamint a konferencia tanulságainak, jövőbeli kutatások számára nyújtott inspirációjának bemutatása angol nyelven jelenik meg.

Reményeink szerint ez a kötet további utakat nyit meg, gazdag kapcsolódási lehetőségeket kínál új kutatási területek és más diszciplínák felé. Bizonyítja, hogy a fejlett demokráciákon kívüli társadalmakban művelt szociálpszichológiai kutatás érdemben hozzájárulhat a főáramhoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farago-dull-nguyen-luu-a-tarsadalmi-valtozasok-inditekai-es-fekjei-a-80-eves-hunyady-gyorgy-tiszteletere//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero