Bár a gyermekek és a serdülők esetében a fertőzés a felnőttekhez képest kisebb egészségügyi veszéllyel jár, az ő esetükben is jelentős a járványhelyzet pszichológiai hatása. A gyermekeket és a serdülőket a természeti katasztrófák is nagyobb mértékben befolyásolják, mint a felnőtteket, mivel kevesebb az élettapasztalatuk, védekezőmechanizmus-repertoárjuk pedig szűkebb (Duan és mtsai., 2020). A gyermekek krízishelyzetekben még érzékenyebbé válnak a szülői reakciókra mint követendő példára. A szülőknek, tanároknak és a biztonságos környezetnek nagy szerepe van a hatékony védekezésben (Lazarus és mtsai., 2004). Korábbi tanulmányunkban (Csikós és mtsai., 2020a) a 10–18 éves gyerekek és szüleik közül az idősebb serdülők (14–18 év) csoportjában volt mérhető a legmagasabb stressz-szint. Ennek hátterében valószínűleg a járványhelyzeten kívül más, a korosztályból fakadó okok is állnak (Seiffge-Krenke, 2013). A serdülők körében gyakori a jövőtől való félelem, tartanak a későbbi munkanélküliségtől (Lee, 2020), és meg kell birkózniuk a társadalmi interakciók beszűkülésével is. A távoktatás izolációval és a napirend részleges felborulásával jár, holott ebben a korban a társas kapcsolatok kiemelt fontosságúak. Mindezen faktorok negatívan befolyásolják a mentális egészségüket (Lee, 2020). Lehetséges, hogy a fiatalabb gyermekek könnyebben élik meg a Covid–19 második hullámát, mint a serdülők, ugyanis az ő napi rutinjukat az iskolai oktatás kevésbé befolyásolja (számukra nem rendeltek el digitális oktatást). Haig-Ferguson és munkatársainak (2021) közleménye részletesen összefoglalja, hogy a Covid–19-járvány alatt az egészséggel kapcsolatos aggodalmak növekedése a gyermekek körében is normális jelenségnek számít. Bizonyos fokú tünetek jelentkezése esetén azonban már az egészségszorongás diagnózisa is felállítható, mely terápiát igényelhet. A szerzők az egészségszorongás kialakulása tekintetében az életkornak és a fejlődési szintnek megfelelő kognitív tényezőket emelik ki, amelyek a serdülőkort megelőzően ellehetetlenítik a világjárvány mint komplex kérdéskör átlátását. Más egyéni tényezők, például a fennálló mentális vagy fizikai betegség azonban életkortól függetlenül növelheti az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat. Figyelembe kell venni azt is, hogy a szélsőséges stressz és a koronavírus tünetei akár átfedéseket is mutathatnak. Például a légzési nehézségek mindkét esetben előfordulhatnak, okozhat ilyet a tüdő megbetegedése, valamint a stressz okozta pánik is, megnehezítve ezzel a differenciáldiagnózist és egyfajta ördögi körként növelve a stressz-szintet (Smirni és mtsai., 2020).