Az érzelmi ingerek feldolgozásának szakirodalmában nagy hangsúlyt kap az egyéni különbségek feltárása. A fő kérdés az, hogy az észlelő személyiségvonásai hogyan befolyásolják az érzelmi ingerekre adott válaszait. Kutatásunkban az észlelő tulajdonságai közül a nem, az életkor és az általános érzelmi-hangulati sajátosságok szerepét vizsgáltuk. Önkitöltős kérdőívvel mértük a résztvevőkre jellemző pozitív és negatív érzelmeket, érzelmi reaktivitásukat pedig érzelemkiváltó képekre adott szubjektív válaszaikkal. Azt találtuk, hogy a képek kellemességének (valencia) és intenzitásának (arousal) megítélését demográfiai jellemzők jelzik (nem és életkor), viszont az érzelmek feletti kontroll mértékét az általános érzelmi sajátosságok. Eredményeink azt mutatják, hogy (1) a nők és az idősebb résztvevők alacsonyabb valenciaértékeket adtak, azaz ők kellemetlenebbnek értékelték a látott képeket; (2) a nem és az életkor pozitív irányú hatást fejt ki az arousalértékekre, ami azt jelenti, hogy a nők intenzívebbnek tartották a képek által kiváltott érzelmi élményt, valamint az életkor előrehaladtával egyre intenzívebbnek; (3) a pozitivitás skálán elért magasabb pontszám növeli a kontroll élményét, a negatív érzelmek jelenléte pedig csökkenti azt (azaz az egyén inkább az érzelmek általi elárasztottság élményét éli át). Tehát ha boldognak, kiegyensúlyozottnak, lelkesnek érzi magát az egyén, az együtt jár a sikeres és hatékonynak megélt érzelemszabályozási stratégiákkal, míg a negatív érzelmek túlsúlya azt jelezheti, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök az érzelmek csillapítására, módosítására.