Csókási Krisztina, Teleki Szidalisz Ágnes (szerk.)

Sorsunk - jelenünk

Tanulmányok Prof. Dr. Kiss Enikő Csilla köszöntésére


A szalutogenezis elméletének megszületése

Az egészség magyarázatának elméleti modelljei már több évtizedre tekintenek vissza. Az egészségfejlesztés irányzatának legfontosabb elméletalkotója, Aaron Antonovsky (1979, 1987) már 1979-ben az Egészség, stressz és megküzdés címmel írt átfogó monográfiájában részletesen foglalkozott a szalutogenezis kérdéseivel és megalkotta átfogó elméleti modelljét. Antonovsky (1923–1994) kelet-európai zsidó emigránsok gyermekeként Brooklynban (New Yorkban) született, az Egyesült Államokban tanult szociológiát, majd elsősorban orvosi szociológiai területen dolgozott. Jelentős kutatásokat folytatott a társadalmi rétegnek és a kultúrának az egészségben és az egészségügyi ellátásban betöltött szerepéről. 1962-ben családjával kivándorolt Izraelbe, a Jeruzsálemi és a Beér-Sevai Egyetemem dolgozott tovább, ahol létrehozta a Társadalom-orvostani Intézetet. Kutatómunkájának súlypontja először társadalmi-epidemiológiai témákhoz és a stresszkutatásokhoz kapcsolódott. Ennek során ismerte fel a stresszfolyamatokban az ellenállási erőforrások jelentőségét, és jutott el az egészség genezisének kérdéséhez. Elméleti munkáiban fordulópontot jelentett az a kutatása, amelyben menopauzában lévő izraeli nőket vizsgált. Többségük Európában született 1914 és 1923 között, koncentrációs táborba internálták őket, túlélték a holokausztot. Fiatal felnőttként tehát szélsőségesen traumatizáló helyzeteket éltek át, aminek gyakran jelentős negatív hatása lett az egészségi állapotukra a további életük során. Antonovsky azonban meglepődve tapasztalta, hogy a vizsgált csoport közel harmada (29%-a) viszonylag jó egészségi állapotban volt (Vinje és mtsai., 2017). Ez a tapasztalat indította annak a vizsgálatára, hogy ezek a nők hogyan voltak képesek egészségesek maradni az életük során átélt szélsőségesen traumatizáló stresszélmények ellenére. Mindezek alapján feltételezhető, hogy zsidó családi gyökerei és élettörténeti tapasztalatai jelentős hatással lehettek Antonovskyra a paradigmaváltást hozó szalutogenezis elméletének megalkotásában (Antonovsky és Sagy, 20171).

Sorsunk - jelenünk

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 829 4

A Sorsunk – jelenünk cím egyfelől metaforaként jeleníti meg Kiss Enikő Csilla professzor asszony életművének ívét, másfelől kijelöli annak jelentős kutatási területeit, melyeket a kötet négy nagy témakör köré szerveződve magában foglal. Szondi Lipót életét és sorsanalitikus munkásságát négy, a művészetpszichológia témakörét öt tanulmány, a reziliencia és a személyiség pozitív erőforrásainak kérdéskörét tizenöt, míg a mindfulness pszichológiai megközelítését két tanulmány érinti a kötetben a szerzők, az egyes témakörök kitüntetett, hazai és nemzetközi fórumokon is ismert és hivatkozott szakértőinek tolmácsolásában.

E témakörök a hazai és nemzetközi tudományos életnek jelenleg is kurrens, széles körben kutatott, valamint a gyakorlati pszichológiai munkának is méltán jelentős témái, alappillérei, számos olyan kérdéskört is magukban foglalva, melyek a hétköznapi diskurzusban is népszerű helyet töltenek be. Így e kötet jelentős, akár hiánypótló magyar nyelvű szakirodalmi forrásként méltán gazdagíthatja a hazai pszichológiai irodalmat, miközben számot tarthat a művelt nagyközönség figyelmére is, gyarapítva a mindennapi lélektani ismeretek körét.

Jelen kötet Kiss Enikő Csilla professzor asszony több évtizedes munkássága és a hazai, illetve nemzetközi személyiség-lélektan gazdagításához és kiműveléséhez kötődő, széles körű és messze ható tudományos, oktatói-kutatói életműve előtt kíván tisztelegni a munkatársak, kollégák és a tanítványok tolmácsolásában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/teleki-csokasi-sorsunk-jelenunk//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave