Csókási Krisztina, Teleki Szidalisz Ágnes (szerk.)

Sorsunk - jelenünk

Tanulmányok Prof. Dr. Kiss Enikő Csilla köszöntésére


Pszichobiográfiai példák

Miként fentebb utaltam rá, elemzésem középpontjában Szondi Lipót alakja áll. Szondi, a nemzetközi kontextusban is jelentős sorsanalízis magyar megalapítója több fontos tanulmányában is utal arra, hogy elméletének kiindulópontja az a személyes élmény volt, amit Dosztojevszkij regényeinek, a Bűn és bűnhődésnek és a Karamazov testvéreknek a szenvedélyes olvasása során átélt „röviddel az érettségi után” (Szondi, 1996/1955, 1996/1973). Szondi tanítványa, Benedek István (1973) is megemlíti, hogy ezt az összefüggést Szondi sosem mulasztotta el hangsúlyozni. A korszak „Dosztojevszkij-mérgezettsége” Szerb Antal szerint (1980) egyébként is elég átható volt; az íróktól a filozófusokon át a pszichológusokig sokan támaszkodtak az orosz író meglátásaira. Szondi (1996/1955, 1996/1973) vallomása szerint a Dosztojevszkij-regények nyomán fogalmazódott meg benne először a családi tudattalan befolyásolta választás gondolata1 1911 körül, amit aztán rendszeresen kiemelt. Az „elsőbbség” és a „gyakoriság” a pszichobiográfus Irving Alexander (1990a) szerint pszichológiai szempontból kiemelkedő jelenség elsődleges indikátorai a pszichobiográfiai kutatás számára, tehát ezeket komolyan kell venni. Feltehető azonban, hogy a Dosztojevszkij-élmény „önmagában”, mint puszta esztétikai élmény nem vezetett volna ehhez a nagy horderejű felfedezéshez. Már idéztük Hermann Imrét (1930), aki szerint minden felfedezés igényli a tudattalan közbenjárását, vagyis feltételeznünk kell egy személyes, egzisztenciális mozzanatot, hiszen „minden lényegi megismerés az egzisztenciára vonatkozik” (Kierkegaard, 1982/1844, 383.). Mi lehetett ez az egzisztenciális mozzanat?

Sorsunk - jelenünk

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 829 4

A Sorsunk – jelenünk cím egyfelől metaforaként jeleníti meg Kiss Enikő Csilla professzor asszony életművének ívét, másfelől kijelöli annak jelentős kutatási területeit, melyeket a kötet négy nagy témakör köré szerveződve magában foglal. Szondi Lipót életét és sorsanalitikus munkásságát négy, a művészetpszichológia témakörét öt tanulmány, a reziliencia és a személyiség pozitív erőforrásainak kérdéskörét tizenöt, míg a mindfulness pszichológiai megközelítését két tanulmány érinti a kötetben a szerzők, az egyes témakörök kitüntetett, hazai és nemzetközi fórumokon is ismert és hivatkozott szakértőinek tolmácsolásában.

E témakörök a hazai és nemzetközi tudományos életnek jelenleg is kurrens, széles körben kutatott, valamint a gyakorlati pszichológiai munkának is méltán jelentős témái, alappillérei, számos olyan kérdéskört is magukban foglalva, melyek a hétköznapi diskurzusban is népszerű helyet töltenek be. Így e kötet jelentős, akár hiánypótló magyar nyelvű szakirodalmi forrásként méltán gazdagíthatja a hazai pszichológiai irodalmat, miközben számot tarthat a művelt nagyközönség figyelmére is, gyarapítva a mindennapi lélektani ismeretek körét.

Jelen kötet Kiss Enikő Csilla professzor asszony több évtizedes munkássága és a hazai, illetve nemzetközi személyiség-lélektan gazdagításához és kiműveléséhez kötődő, széles körű és messze ható tudományos, oktatói-kutatói életműve előtt kíván tisztelegni a munkatársak, kollégák és a tanítványok tolmácsolásában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/teleki-csokasi-sorsunk-jelenunk//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave