Asztalos Anikó

A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban


A tanulói beszédet meghatározó pszicholingvisztikai jellemzők

A kutatás támaszkodik a pszicholingvisztikai kutatások tanulói beszéddel kapcsolatos eredményeire is. Az osztályteremben, ahogyan a hétköznapi kommunikációs színtereken és helyzetekben is, számos olyan konstruktív szabály van, amely a diskurzust irányítja. Az első (1) a szereplők száma, miszerint a kommunikációt befolyásolja az a tényező, hogy hányan vannak jelen, és ez akár a szóátadási folyamatokra is hatással lehet (Asztalos 2019b). Többszereplős helyzet esetén a partnereknek többször azonosítaniuk kell, hogy ki a megszólaló. Ekkor az egyének a domináns beszélőhöz alkalmazkodnak. Hagyományos osztálytermi környezetben a tanár a domináns beszélő, így a tanulók hozzá igazodnak. Az ismerősség olyan konstruktív tényező (2), amely szerint a közös ismereti alap és annak személyessége a fontos. Tanár-diák viszonyban ezt olyan egyéb jegyek befolyásolhatják, mint például mennyi ideje tanítja a tanár az osztályt, milyen a kapcsolatuk stb. A szereprendezettséget (3) tantermi környezetben az osztálytermi kommunikáció intézményes jellege és hagyománya hordozza, amely szerint a pedagógus a beszéd irányítója. A társalgás műneme (4) az iskolában annak a függvénye, hogy a tanár például milyen munkaformákat vagy eszközöket használ a tanórákon (Pléh 2014).

A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 838 6

Ha képesek vagyunk beszédet az osztályteremben fejleszteni, képesek vagyunk hatékonyan fejleszteni a tanulást is (Mercer 2014).

A korábbi diskurzuselemzési eredmények, továbbá az anyanyelv-pedagógiai kutatások és a Nemzeti alaptanterv is felhívják a figyelmet annak fontosságára, hogy a tanulóknak a köznevelésben legyen lehetőségük minél többször és hosszabban megszólalni. A kötet bevezetője összefoglalja azt, hogy a tanulói beszéd hogyan közelíthető meg pragmatikai keretben, pedagógiai fókusszal, a diákok beszédére vonatkozó pszicholingvisztikai eredmények bevonásával.

3 kutatás nyomán ismerhetők meg az osztálytermi diskurzus általános jellemzői, így például a frontális munkaforma és a beszédfordulók százalékos aránya, a megnyilatkozások gyakorisága stb. Az első kutatás 24 magyar nyelvi tanóra diskurzusjellemzőit ismerteti a frontális óraszakaszokon, feltárja a felsorolt paraméterek közötti összefüggéseket, majd összehasonlítja ezeket a tanár neme, tapasztalata és a tanított korosztály alapján. A második kutatás 10 tanóra frontális részein 89 diák egyéni beszédtevékenységének elemzése alapján tantárgyanként írja le az azonosított diákok beszédfordulóinak és megnyilatkozásainak paramétereit. A harmadik kutatás 6 tanóra jellemzőinek ismertetését követően a frontális és a nem frontális órarészeket hasonlítja össze a tanulói beszédfordulók, megnyilatkozások, megnyilatkozástípusok és mintázataik százalékos megoszlása és átlagos időtartama alapján.

A vizsgálatok eredményei elsősorban az oktatásban, a kezdő és a gyakorló pedagógusok számára alkalmazhatók. A feltárt összefüggések segíthetnek annak a folyamatnak a megértésében, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a tanulók beszédét befolyásolhatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asztalos-a-tanuloi-beszed-az-osztalytermi-diskurzusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave