Asztalos Anikó

A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban


A kötet célkitűzése, szerkezete

A kötet tárgya az osztálytermi diskurzus, azon belül a tanulói beszédfordulók és megnyilatkozások elemzése. A vizsgálatok elsősorban diskurzuselemzési és funkcionális pragmatikai keretben (Sacks et al 1974; Garfinkel 1978; Chaudron 1988; McCarthy 1991; Searle 2000; Iványi 2001; Antalné Szabó 2005, 2006, 2010a, 2015; Hámori 2006; Herbszt 2006, 2008; Boronkai 2009; Tátrai 2011; Szili 2013; Schlegloff 2015; Király 2017), pedagógiai fókusszal (Stevens 1912; Johnson−Johnson 1987; Adamikné Jászó 2001; Frances 2002; Falus 2003; Skidemore et al. 2003; Antalné Szabó 2006; Richards 2006; Walsh 2006; Darn 2007; Bentley 2007; Bennett et al. 2012; Kareema 2014; Asztalos 2015a, 2019a, 2021; Szőke-Milinte 2016; Winarti 2017; Zuhri–Asmayanti 2017; Kostadinovska–Popovikj 2019) közelítik meg a tanulók beszédét az osztálytermi diskurzusban. A vizsgálatok támaszkodnak azoknak a magyarországi kutatásoknak az eredményeire is, amelyek a felső tagozatos és a középiskolás korosztály beszédének pszicholingvisztikai jellemzőit tárják fel (Kovalovszky 1963; Büky 1984; Gósy−Kovács 2001; Vidra 2001; Vallent 2010; Neuberger 2011, 2014; Pléh 2014; Bóna 2015; H. Varga 2016; Gósy 2005, 2017; Horváth 2017; Libárdi 2017; Laczkó 2018).

A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 838 6

Ha képesek vagyunk beszédet az osztályteremben fejleszteni, képesek vagyunk hatékonyan fejleszteni a tanulást is (Mercer 2014).

A korábbi diskurzuselemzési eredmények, továbbá az anyanyelv-pedagógiai kutatások és a Nemzeti alaptanterv is felhívják a figyelmet annak fontosságára, hogy a tanulóknak a köznevelésben legyen lehetőségük minél többször és hosszabban megszólalni. A kötet bevezetője összefoglalja azt, hogy a tanulói beszéd hogyan közelíthető meg pragmatikai keretben, pedagógiai fókusszal, a diákok beszédére vonatkozó pszicholingvisztikai eredmények bevonásával.

3 kutatás nyomán ismerhetők meg az osztálytermi diskurzus általános jellemzői, így például a frontális munkaforma és a beszédfordulók százalékos aránya, a megnyilatkozások gyakorisága stb. Az első kutatás 24 magyar nyelvi tanóra diskurzusjellemzőit ismerteti a frontális óraszakaszokon, feltárja a felsorolt paraméterek közötti összefüggéseket, majd összehasonlítja ezeket a tanár neme, tapasztalata és a tanított korosztály alapján. A második kutatás 10 tanóra frontális részein 89 diák egyéni beszédtevékenységének elemzése alapján tantárgyanként írja le az azonosított diákok beszédfordulóinak és megnyilatkozásainak paramétereit. A harmadik kutatás 6 tanóra jellemzőinek ismertetését követően a frontális és a nem frontális órarészeket hasonlítja össze a tanulói beszédfordulók, megnyilatkozások, megnyilatkozástípusok és mintázataik százalékos megoszlása és átlagos időtartama alapján.

A vizsgálatok eredményei elsősorban az oktatásban, a kezdő és a gyakorló pedagógusok számára alkalmazhatók. A feltárt összefüggések segíthetnek annak a folyamatnak a megértésében, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a tanulók beszédét befolyásolhatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asztalos-a-tanuloi-beszed-az-osztalytermi-diskurzusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave