Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A fosztóképző

A fosztóképzővel való toldalékolást (lásd a 3.6.2. pont (a) alpontját is) főnevek esetében lényegében a rész-egész viszony szabja meg.46 Többféle rész-egész viszonyt ismerünk:47 (a) Egész és annak komponensei közötti viszony: egy tárgynak vannak tipikus kellékei, amelyek mintegy hozzátartoznak a tárgy képzetéhez. Pl. a kapának van nyele, a csészének van füle, a fának van lombja, a szarvasnak van szarva. (b) A gyűjtőnév és a gyűjtőnév által jelölt halmaz egyik eleme közötti viszony: ebben az értelemben a fa az erdő, a birka a birkanyáj, az ember az embertömeg része. (c) Az anyag és annak adagjai, mennyiségei közötti viszony: ilyen a kenyér és egy szelet kenyér, a bor és egy pohár bor, a föld és egy kupac föld közötti viszony. (d) Olyan járulékos viszony, amely csak annyit fejez ki, hogy két dolog gyakran együtt jár. Az ételeket sózni szoktuk, az emberek általában ruhát viselnek, az írásnak, beszédnek lehet stílusa. A viszony ezekben az esetekben egy tulajdonságnak egy tárgyhoz, személyhez való hozzárendeléséből áll. Megfigyeléseink szerint a fosztóképzővel való toldalékolás csak az (a) és (d) típusú rész-egész viszony esetében lehetséges.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave