A tükörszavak

Az egyes nyelvek kapcsolatára nemcsak a jövevényszavak (idegen hangalakok átvétele a hozzájuk kapcsolódó jelentésekkel) utalhatnak, hanem olyan szókészleti elemek is, amelyekről első látásra vagy hallásra aligha állítanánk, hogy nem egy-egy adott nyelv saját (eredeti vagy meghonosodott) szavai. Hangalakjuk és írásképük ugyanis teljesen megfelel a kérdéses nyelv szabályainak, ám létrejöttük alapja valójában egy idegen nyelvben található. Azokat a szavakat, amelyek egy idegen szónak a hangalakját nem, csupán tartalmát tükrözik, és így sajátos átmenetet képeznek a jövevényszavak és a belső keletkezésű szavak között, tükörszavaknak (idegen szóval kalknak) nevezzük. Az ezek mintájául szolgáló idegen szavak alaktanilag többnyire elemezhetők: összetételek vagy képzett szavak. Ha valamely meglevő szavunk idegen nyelv mintájára új jelentéshez jutott (például világ, eredetileg csak ’világosság’, majd a szláv

search

’fény; mindenség’ hatására ’mindenség’ is), tükörjelentésről beszélünk.

Az 1803 óta adatolható, mára már elavult, német eredetű kukker helyett ma csak azt a távcso összetételt használjuk, amelynek mintája a német Fernrohr. Alatinból származó stáció (1620) jövevényszó egyes jelentéseinek magyar alakú kifejezoje azért lett az állomás(1829), mert a latin szó a stare ’áll’ ige képzett alakja, ezt tükrözi a magyar áll igének az elavult, de felelevenített -más képzővel létrehozott származéka. A tükörszavak létrehozását is a szükségszerűség irányítja: az idegen nyelven megismert fogalmak megnevezésére új szót kell alkotni. Ez a folyamat a nyelvek érintkezése során bármikor megtörténhet, de az így keletkezett szavak száma akkor nő meg látványosan, ha egy adott nyelv mélyen és tartósan hat egy másikra.

A tükörszavak egy része spontán, népi alkotás (amihez persze a kétnyelvűség viszonyai között ismerni kell a mintául szolgáló nyelvet), de igen sok a tudatos fordítás. Ilyenek bőven keletkeztek a nyelvújítás idején. A magyar hangtestű új szó csökkentette a latin (és német) jövevényszavak használati gyakoriságát, s korábban gyakran ismeretlen, fontos jelentés hordozójaként is hozzájárult a magyarság szellemi felzárkózásához, európaiságának megerősödéséhez.

Tartalomjegyzék

• MAGYAR NYELV
• Bevezető
• chevron_rightELSŐ RÉSZ
  • chevron_right1. A nyelvészet és területei
    • 1.1. Mit vizsgál a nyelvészet?
    • 1.2. Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?
    • 1.3. A nyelvi rendszer
    • 1.4. A nyelvtan
    • chevron_right1.5. A nyelvészet területei
      • 1.5.1. Nyelv és világ különbözősége
      • 1.5.2. A beszédhangtan (fonetika)
      • 1.5.3. A történeti nyelvészet
    • Irodalom
  • chevron_right2. Hangtan
    • chevron_right2.1. A magánhangzók
      • 2.1.1. A magánhangzó-harmónia
      • 2.1.2. A hosszúsági váltakozások
      • 2.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása
    • chevron_right2.2. A mássalhangzók
      • 2.2.1. A mássalhangzók csoportosítása
      • 2.2.2. A zöngésségi hasonulás
    • chevron_right2.3. A hangsúly
      • 2.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása
      • 2.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása
      • 2.3.3. Az irtóhangsúly
      • 2.3.4. Összefoglalás
    • 2.4. A hanglejtés
    • Irodalom
  • chevron_right3. Alaktan
    • 3.1. Az alaktan tárgya
    • 3.2. A magyar morfológia szóalapúsága
    • 3.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó?
    • 3.4. Termékenység és szabályszerűség
    • 3.5. Képző vagy rag?
    • chevron_right3.6. A szóképzés
      • 3.6.1. Termékeny főnévképzők
      • 3.6.2. Termékeny melléknévképzők
      • 3.6.3. Termékeny igeképzők
      • 3.6.4. Termékeny határozószó-képzők
    • chevron_right3.7. Az igekötős igék alkotása
      • 3.7.1. A tisztán perfektiváló funkció
      • 3.7.2. Az akcióminőségek képzése
      • 3.7.3. A határozói jelentést is megőrző igekötők
    • 3.8. A szóösszetétel
    • chevron_right3.9. A ragozás
      • 3.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege
      • 3.9.2. Jel és rag
      • 3.9.3. Az esetragok
      • 3.9.4. A birtokos személyragok
    • Irodalom
  • chevron_right4. Szófajok
    • 4.1. Mi a szó?
    • 4.2. Mi a szófaj?
    • 4.3. Nyitott és zárt osztályok
    • 4.4. A szófaji kategóriák
    • chevron_right4.5. Milyen szófajok vannak a magyar nyelvben?
      • 4.5.1. A mondatszók
      • 4.5.2. A névmások
      • 4.5.3. Az igenevek
    • 4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right5. Mondattan
    • 5.1. Bevezetés
    • chevron_right5.2. A mondat alapszerkezete
      • 5.2.1. Szabad szórendű-e a magyar?
      • 5.2.2. A mondat topik–predikátum tagolódása
    • chevron_right5.3. A predikátum belső szerkezete
      • 5.3.1. Az egyszerű predikátum
      • 5.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum
      • 5.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum
      • 5.3.4. A tagadás
      • 5.3.5. Módosító határozók a mondatban
    • chevron_right5.4. A főnévi kifejezés
      • 5.4.1. A főnévi kifejezések típusai
      • 5.4.2. A birtokos szerkezet
    • 5.5. A névutói kifejezés
    • 5.6. A határozószói kifejezés
    • 5.7. A melléknévi kifejezés
    • 5.8. Az igenévi kifejezések
    • 5.9. Az alárendelő összetett mondat
    • Irodalom
  • chevron_right6. Szövegtan
    • 6.1. Szöveg és szövegtan
    • 6.2. A szöveg kommunikációs tényezői
    • 6.3. A szövegvilág
    • 6.4. A szöveg fizikai megvalósulása
    • chevron_right6.5. A szöveg műveleti szerkezete
      • 6.5.1. A szöveg mikroszintje
      • 6.5.2. A szöveg mezoszintje
      • 6.5.3. A szöveg makroszintje
    • 6.6. A szöveg összevont (konszolidált) szerkezete
    • 6.7. A cím
    • 6.8. A szövegtípusok
    • Irodalom
  • chevron_right7. Szemantika
    • 7.1. A szemantika tárgya
    • chevron_right7.2. Szószemantikai elméletek
      • 7.2.1. A strukturális szemantika
      • 7.2.2. A logikai szemantika
      • 7.2.3. A kognitív szemantika
    • chevron_right7.3. Morfoszemantika
      • 7.3.1. A foglalkozásnevek képzése
      • 7.3.2. A fosztóképző
      • 7.3.3. A -gat/-get igeképző
    • 7.4. A mondatszemantika tárgya
    • chevron_right7.5. A topik-pozíció és a topik funkció
      • chevron_right7.5.1. A topik-pozíció és a logikai alany szerep
        • 7.5.1.1. A topik-pozícióban lévő összetevők értelmezése
        • 7.5.1.2. A topik szerepű összetevők mondattani helye
      • 7.5.2. A kontrasztív topikok interpretációja
    • chevron_right7.6. A fókusz funkció és a fókusz-pozíció
      • 7.6.1. A fókusz-pozícióban lévő összetevők interpretációja
      • 7.6.2. A fókusz szerepű összetevők szintaktikai helye
    • 7.7. A progresszív aspektus
    • chevron_right7.8. Egy probléma a modalitás köréből
      • 7.8.1. A modalitás fogalma
      • 7.8.2. A szubjektív és az objektív episztemikus modalitás
    • Irodalom
  • chevron_right8. Pragmatika
    • 8.1. Bevezetés
    • chevron_right8.2. A pragmatika értelmezései és helye a nyelvtudományban
      • 8.2.1. A pragmatika mint a nyelvre irányuló funkcionális nézőpont
      • chevron_right8.2.2. A pragmatika mint komponens
        • 8.2.2.1. A pragmatika a nyelvtan komponense
        • 8.2.2.2. A pragmatika a nyelvelmélet – nyelvtanon kívüli – komponense
        • 8.2.2.3. A pragmatika a megismerés leírásának nyelvelméleten kívüli komponense
      • 8.2.3. A pragmatikai kompetencia neurolingvisztikai alátámasztottsága
      • 8.2.4. A nyelvhasználati jelenségek többféle pragmatikai szempontú elemzése
    • chevron_right8.3. A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye
      • chevron_right8.3.1. Az informatív nyelvhasználat
        • 8.3.1.1. Az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat elkülönítése
        • 8.3.1.2. A verbális információközlés működése
        • 8.3.1.3. Az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat azonosságai és különbségei
      • chevron_right8.3.2. Implicit argumentumok a magyar nyelvhasználatban
        • chevron_right8.3.2.1. Az implicit argumentumok előfordulásának első módja: az igék konceptuális-szemantikai reprezentációjának a szerepe
          • 8.3.2.1.1. Szelekciós megkötések
          • 8.3.2.1.2. A cselekvés jellemző módjára vonatkozó információ
          • 8.3.2.1.3. Az implicit argumentumok prototipikus struktúrája
        • 8.3.2.2. Az implicit argumentumok előfordulásának második módja: a közvetlen kontextus szerepe
        • 8.3.2.3. Az implicit argumentumok előfordulásának harmadik módja: a kontextuskiterjesztés szerepe
        • 8.3.2.4. Az igék osztályozása implicit argumentumokkal való előfordulásuk alapján
        • 8.3.2.5. Az implicit argumentumok előfordulásának és azonosításának motivációja
    • 8.4. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_rightMÁSODIK RÉSZ
  • chevron_right9. Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Hangtan
    • 9.3. Alaktan
    • 9.4. Mondattan
    • Irodalom
  • chevron_right10. A magyar mint uráli nyelv
    • chevron_right10.1. Nyelvcsaládunkról
      • 10.1.1. Az uráli népek lélekszáma és anyanyelvük használata
      • 10.1.2. Oroszországi nyelvrokonaink lélekszáma és anyanyelvhasználata
    • 10.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást?
    • 10.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk uráli vonásait?
    • chevron_right10.4. A magyar nyelv uráli vonásai
      • 10.4.1. A hangrendszer ősi vonásai
      • chevron_right10.4.2. Az alaktani rendszer ősi vonásai
        • 10.4.2.1. Alapnyelvi elemek a névszóragozásban
        • 10.4.2.2. Alapnyelvi elemek az igeragozásban
        • 10.4.2.3. Szóalkotásunk ősi vonásai
      • 10.4.3. A mondattani rendszer ősi vonásai
      • 10.4.4. Szókészletünk uráli öröksége
    • Irodalom
  • chevron_right11. Az ősmagyar kor
    • 11.1. Bevezetés
    • 11.2. A hangrendszer
    • 11.3. A szóelemek
    • 11.4. A szófajok
    • 11.5. A szószerkezetek
    • 11.6. A mondatok
    • Irodalom
  • chevron_right12. Az ómagyar kor
    • 12.1. Szóbeliség és írásbeliség; a latin nyelv szerepe
    • 12.2. A nyelvemlékek
    • 12.3. A helyesírás
    • 12.4. Hangrendszer, hangváltozások
    • 12.5. A szóelemek
    • 12.6. A szófajok
    • 12.7. A szófajok
    • 12.8. Az egyszerű mondatok
    • s12.9 Az összetett mondatok
    • Irodalom
  • chevron_right13. A középmagyar kor
    • 13.1. Bevezetés
    • 13.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik
    • chevron_right13.3. Nyelvi változások a középmagyarban
      • 13.3.1. Szókincs
      • 13.3.2. Szófajtörténet
      • 13.3.3. A nyelvi rendszer változásai
    • Irodalom
  • chevron_right14. A nyelvújítás
    • 14.1. Bevezetés
    • chevron_right14.2. A nyelvújítás története
      • 14.2.1. Előzmények
      • 14.2.2. A nyelv dolga: közügy
      • 14.2.3. Ortológus és neológus
      • 14.2.4. Művek és ellenművek
      • 14.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagy hatású nyelvművelő
      • 14.2.6. A nyelvújítás győzelme után
      • 14.2.7. Eredmények
    • chevron_right14.3. A nyelvújítás módszerei
      • 14.3.1. Az új szavak
      • 14.3.2. Szóképzés
      • 14.3.3. Szóelvonás
      • 14.3.4. Szóösszetétel
      • 14.3.5. Elavult szavak felújítása
      • 14.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele
      • 14.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása
      • 14.3.8. Idegen szavak magyarosítása
    • Irodalom
  • chevron_right15. Az újmagyar és az újabb magyar kor
    • chevron_right15.1. A korszakolás nehézségei
      • 15.2. A nyelvi norma kérdése, a sztenderdizáció
    • chevron_right15.3. Helyesírás-történet
      • 15.3.1. Az első szabályzatot megelőző időszak
      • 15.3.2. Az első helyesírási szabályzat
      • 15.3.3. Helyesírási reformtörekvések az első szabályzat után
      • 15.3.4. Az egységes helyesírási szabályozás előtti időszak
      • 15.3.5. Az egységes magyar helyesírás
    • 15.4. Hangtörténet
    • chevron_right15.5. Morféma- és szófajtörténet
      • 15.5.1. A tövek
      • chevron_right15.5.2. A toldalékok
        • 15.5.2.1. A képzők
        • 15.5.2.2. Az igei inflexiós toldalékok
        • 15.5.2.3. A névszói inflexiós toldalékok
      • chevron_right15.5.3. A szóalkotásmódok
        • 15.5.3.1. A szóképzés
        • 15.5.3.2. Az összetételek
      • chevron_right15.5.4. Szófajtörténet
        • 15.5.4.1. Alapszófajok
        • 15.5.4.2. Viszonyszók
        • 15.5.4.3. A mondatszók
    • chevron_right15.6. Mondattörténet
      • chevron_right15.6.1. Az egyszerű mondat
        • 15.6.1.1. Az alany és az állítmány
        • 15.6.1.2. Az alárendelő szerkezetek
        • 15.6.1.3. A mellérendelő szerkezetek
      • chevron_right15.6.2. Az összetett mondat
        • 15.6.2.1. Az alárendelő összetett mondat
        • 15.6.2.2. A mellérendelő összetett mondat
    • Irodalom
  • chevron_right16. A magyar nyelv szókészlete
    • 16.1. Az ősi örökség
    • chevron_right16.2. Az idegen eredetű szókészlet
      • 16.2.1. Az iráni jövevényszavak
      • chevron_right16.2.2. A török jövevényszavak
        • 16.2.2.1. Az ótörök jövevényszavak
        • 16.2.2.2. Az Árpád-kori török jövevényszavak
        • 16.2.2.3. Az oszmán-török jövevényszavak
      • 16.2.3. A szláv jövevényszavak
      • 16.2.4. A német jövevényszavak
      • 16.2.5. A latin jövevényszavak
      • chevron_right16.2.6. Az újlatin jövevényszavak
        • 16.2.6.1. Az olasz jövevényszavak
        • 16.2.6.2. A francia jövevényszavak
        • 16.2.6.3. A román jövevényszavak
      • chevron_right16.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből
        • 16.2.7.1. Az angol jövevényszavak
        • 16.2.7.2. A cigány jövevényszavak
        • 16.2.7.3. A jiddis jövevényszavak
        • 16.2.7.4. A bizánci görög jövevényszavak
      • chevron_right16.2.8. A nemzetközi műveltségszavak
        • 16.2.8.1. A vándorszavak
        • 16.2.8.2. A nemzetközi szavak
      • 16.2.9. A tükörszavak
    • chevron_right16.3. A belső keletkezésű szókészlet
      • chevron_right16.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak
        • 16.3.1.1. Az indulatszavak
        • 16.3.1.2. A hangutánzó szavak
        • 16.3.1.3. A hangfestő (hangulatfestő) szavak
      • chevron_right16.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak
        • 16.3.2.1. A képzett szavak
        • 16.3.2.2. Az összetett szavak
      • chevron_right16.3.3. Ritkább szóalkotási módok
        • 16.3.3.1. Ajel- és ragszilárdulás
        • 16.3.3.2. A szórövidülés és a rövidítéses továbbképzés
        • 16.3.3.3. Az elvonás
        • 16.3.3.4. A szóhasadás
      • chevron_right16.3.4. A tudatos szóalkotás
        • 16.3.4.1. A nyelvújítás
        • 16.3.4.2. A mozaikszó-alkotás
    • 16.4. Az ismeretlen eredetű szavak
    • 16.5. A magyar szókészlet jellegzetességei
    • Irodalom
  • chevron_right17. A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig
    • 17.1. A korai humanisták
    • 17.2. A 17. század
    • 17.3. A 18. század az 1770-es évekig
    • 17.4. A 18–19. század fordulója (1770–1830)
    • 17.5. A 19. század közepe és második fele
    • 17.6. A századforduló és a 20. század eleje
    • Irodalom
• chevron_rightHARMADIK RÉSZ
  • chevron_right18. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
    • 18.1. A nyelvjárások
    • chevron_right18.2. A mai magyar nyelvjárási régiók
      • 18.2.1. A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
      • 18.2.2. A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió
      • 18.2.3. A dél-dunántúli nyelvjárási régió
      • 18.2.4. A dél-alföldi nyelvjárási régió
      • 18.2.5. A palóc nyelvjárási régió
      • 18.2.6. A Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió
      • 18.2.7. Az északkeleti nyelvjárási régió
      • 18.2.8. A mezőségi nyelvjárási régió
      • 18.2.9. A székely nyelvjárási régió
      • 18.2.10. A moldvai nyelvjárási régió
    • chevron_right18.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között
      • 18.3.1. A nyelvjárási szókincsről
      • 18.3.2. A nyelvjárási hangtanból
      • 18.3.3. A nyelvjárási alaktanból
      • 18.3.4. A nyelvjárási mondattanból
    • 18.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói
    • 18.5. A nyelvjárások változása
    • 18.6. A regionális köznyelviség
    • 18.7. A nyelvjárás mint hátrány
    • 18.8. A nyelvjárások és az iskola
    • Irodalom
  • chevron_right19. A határon túli magyar nyelvváltozatok
    • 19.1. A változók fajtái
    • chevron_right19.2. Azonosságok és különbségek
      • 19.2.1. Egy azonosság
      • 19.2.2. Egy különbség
    • 19.3. Kontaktushatások
    • 19.4. Nyelvjárási (regionális) vonások
    • 19.5. A kontaktus intenzitásának hatása
    • 19.6. A tannyelv hatása
    • 19.7. Szókészlet
    • 19.8. Attitűdök
    • 19.9. Nyelvcsere
    • 19.10. Oktatás
    • Irodalom
  • chevron_right20. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról
    • 20.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről
    • 20.2. Néhány változó társadalmi megoszlása
    • 20.3. Néhány független változó hatása
    • 20.4. Következetesség
    • chevron_right20.5. További kérdések
      • 20.5.1. Feladatfüggő eredmények: grammatikalitási ítéletek és szóbeli mondatkiegészítések
      • 20.5.2. Differenciált megbélyegzés
    • Irodalom
  • chevron_right21. Kétnyelvűség és többnyelvűség
    • 21.1. Definíciók
    • 21.2. Az egyéni kétnyelvűség
    • 21.3. A közösségi kétnyelvűség
    • 21.4. A kétnyelvű beszéd
    • 21.5. A magyar nyelv kétnyelvű helyzetben
    • Irodalom
  • chevron_right22. Stilisztika
    • 22.1. A nyelvi variancia és a stílus
    • 22.2. A stílus a nyelvi interakcióban
    • 22.3. A stílus összetettsége
    • 22.4. A nyelvi potenciálból eredő stíluslehetőségek
    • 22.5. A szociokulturális tényezők
    • 22.6. A stílusstruktúra
    • 22.7. A stíluselemzés
    • 22.8. A stílus a szépirodalomban
    • Irodalom
  • chevron_right23. Neurolingvisztika
    • chevron_right23.1. Alapkérdések
      • 23.1.1. Az afázia
      • 23.I.2 A lokalizációs elméletek
    • chevron_right23.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
      • 23.2.1. Példák nyelvtani alapú magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • 23.2.2. Példák a kapacitáselméleti magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
      • chevron_right23.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai
        • 23.2.3.1. Az agrammatikus mondatprodukció: nyelvtani alapú magyarázatok
        • 23.2.3.2. Az agrammatikus mondatprodukció: kapacitáselméleti magyarázatok
    • chevron_right23.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
      • 23.3.1. Morfológia
      • chevron_right23.3.2. Mondattan
        • 23.3.2.1. Nyelvtani feldolgozás mondatismétlési feladatokban
        • 23.3.2.2. A mondatismétlési teszt elemzése
    • chevron_right23.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
      • 23.4.1. Könnyű feladatok
      • 23.4.2. Nehéz feladatok: találgatások
      • 23.4.3. Szisztematikus tévedések
    • chevron_right23.5. Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
      • 23.5.1. A zárt szóosztályok szerepe
      • 23.5.2. A nyelvi elemző-feldolgozó mentális programról
      • 23.5.3. Könnyű feladatok. A kezdeti elemző-feldolgozó műveletek
      • 23.5.4. Nehéz feladatok. A szisztematikus tévedések
      • 23.5.5. Nehéz feladatok. A találgatások
      • 23.5.6. Tanulságok
    • chevron_right23.6. Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
      • 23.6.1. Az univerzális nyelvtan alapelveinek korlátozódása agrammatikus afáziában
      • 23.6.2. A gazdaságossági hierarchia megváltozása az agrammatikus afáziában
    • chevron_right23.7. Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
      • chevron_right23.7.1. A mondatszerkezet összetevőinek ellipszise
        • 23.7.1.1. A lexikonból többször kiválasztott azonos lexikai egységek a VP-ellipszisben
        • 23.7.1.2. Mondatismétlési tesztek
        • 23.7.1.3. A hátraható ellipszis elkerülése a válaszokban
      • 23.7.2. A mondatismétlés feldolgozó szakasza: hipotézis a VP-ellipszis valós idejű feldolgozásáról
      • 23.7.3. Megjegyzések a gazdaságossági elvek és az ellipszis viszonyairól. A lexikai kiválasztás gazdaságossági megszorítása
      • 23.7.4. A mondatismétlés produkciós fázisa
      • 23.7.5. Összefoglalás
    • chevron_right23.8. A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
      • 23.8.1. A tesztanyag nyelvtani sajátosságai: a kötéselvek
      • 23.8.2. Az A-elv könnyebb?
      • 23.8.3. A B-elv nehezebb?
      • 23.8.4. A vizsgálati személyek és a tesztanyagok
      • 23.8.5. A kísérlet leírása
      • 23.8.6. A mondat-kép párok
      • 23.8.7. Következtetések
    • 23.9. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right24. Pszicholingvisztika
    • 24.1. A megértés folyamata
    • chevron_right24.2. A hangfelismerés és -észlelés
      • 24.2.1. Beszédhangfelismerés-elméletek
      • 24.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében
    • chevron_right24.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben
      • 24.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete
    • chevron_right24.4. Morfológia
      • chevron_right24.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése
        • a) Egészleges hozzáférés
        • b) Analitikus hozzáférés
      • 24.4.2. A szabálykérdés és az alaktan
      • chevron_right24.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről
        • Előfeszítés
    • chevron_right24.5. A mondatelemzés
      • chevron_right24.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve
        • 24.5.1.1. A propozicionális elemzés és a nyelvek eltérései
        • 24.5.1.2. A szerkezet-hozzárendelés szakaszai
      • 24.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje
    • 24.6. Szöveg-összekapcsolás
    • 24.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban
    • Irodalom
  • chevron_right25. A gyermeknyelv
    • chevron_right25.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái
      • 25.1.1. Nyelvelméleti célok
      • 25.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus periódusok a nyelvészetben
      • 25.1.3. A kritikus periódus
      • 25.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások
    • chevron_right25.2. Az alaktani és mondattani fejlődés
      • 25.2.1. A morfológia kibontakozása
      • 25.2.2. Szóképzés és összetétel
      • 25.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása
      • 25.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása
      • chevron_right25.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar gyermeknyelvben
        • 25.2.5.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyermeknyelvi hibázások
        • 25.2.5.2. A befejezettség kifejezése
        • 25.2.5.3. Az igekötők mozgatása és az aktuális tagolás
      • 25.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről
    • chevron_right25.3. A szókincs elsajátítása
      • 25.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai
      • 25.3.2. A szókincs fejlődésének későbbi szakasza
    • chevron_right25.4. Az elsajátítás társas keretei
      • 25.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben
      • 25.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői
    • 25.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés
    • Irodalom
• chevron_rightNEGYEDIK RÉSZ
  • chevron_right26. Fonetika
    • 26.1. Bevezetés
    • chevron_right26.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
      • chevron_right26.2.1. A beszéd képzése
        • 26.2.1.1. A légzési szakasz
        • 26.2.1.2. A zöngeképzés szakasza
        • 26.2.1.3. Az artikulációs szakasz
      • chevron_right26.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség
        • 26.2.2.1. Szabályos rezgés: zenei hang
        • 26.2.2.2. Szabálytalan rezgés: zörej
        • 26.2.2.3. A beszédhangok színképe
      • chevron_right26.2.3. A beszéd észlelése
        • 26.2.3.1. Ahallás
        • 26.2.3.2. Az azonosítás
        • 26.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők
    • chevron_right26.3. A magyar beszédhangok állománya
      • chevron_right26.3.1. A magánhangzók
        • 26.3.1.1. Artikulációs jellemzés
        • 26.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
      • chevron_right26.3.2. A mássalhangzók
        • 26.3.2.1. Artikulációs jellemzés
        • 26.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
      • 26.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje
    • chevron_right26.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei
      • 26.4.1. Hangsorszerveződés
      • chevron_right26.4.2. Alkalmazkodási folyamatok
        • 26.4.2.1. A koartikuláció változatai
        • 26.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői
    • chevron_right26.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei
      • 26.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés
      • 26.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly
      • 26.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség
      • 26.5.4. A szünet és a szünethordozók
    • Irodalom
  • chevron_right27. A beszéd zavarai
    • 27.1. Beszédzavar – nyelvi zavar
    • 27.2. Tünetmegjelenések
    • 27.3. A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
    • 27.4. A beszédhangképzés és a beszédfolyamat zavarai
    • 27.5. A beszédészlelés zavarai
    • 27.6. A hallás, észlelés, artikuláció komplex zavara
    • 27.7. A beszédzavar mint szindróma
    • Irodalom
  • chevron_right28. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv
    • chevron_right28.1. A jelnyelvekről
      • 28.1.1. A jelnyelvek mint természetes emberi nyelvek
      • 28.1.2. A jelnyelvekről általában
    • chevron_right28.2. A siketség fogalmáról
      • 28.2.1. A siketség orvosi értelmezéséről
      • 28.2.2. A siketség kulturális, antropológiai értelmezése
      • 28.2.3. Prelingvális, posztlingvális siketek és nagyothallók
      • 28.2.4. A siket gyermek és a nyelvelsajátítás
      • 28.2.5. A jelnyelv neurolingvisztikai vonatkozásai
    • chevron_right28.3. A jelnyelvek grammatikájának néhány jellegzetes vonása
      • 28.3.1. Lehet-e egyenértékű egy vizuális és egy vokális nyelv?
      • 28.3.2. Ami ikonikus, az nem szükségszerűen primitív is
      • 28.3.3. Sajátos szófaji kategóriák és néhány morfológiai jellegzetesség
      • 28.3.4. Hogyan építhetünk a jelekből mondatokat?
      • 28.3.5. Hangzó nyelvi hatások a jelnyelvben
    • chevron_right28.4. A siket gyermekek oktatásának hagyományos útja
      • 28.4.1. Oralista módszerek
      • 28.4.2. Előnyök és hátrányok
    • chevron_right28.5. A siket gyermek és a kétnyelvű oktatás
      • 28.5.1. A siketek kétnyelvűségéről
      • 28.5.2. A jelnyelvi–hangzó nyelvi kétnyelvű oktatás elvei és formái
      • 28.5.3. A hatékony kétnyelvű oktatás alapelvei
      • 28.5.4. A siket gyermekek oktatása Magyarországon
    • 28.6. Kitekintés
    • Irodalom
  • chevron_right29. Nyelv és írás
    • chevron_right29.1. Betűk, grafémák, ábécék
      • 29.1.1. A betűírás
      • 29.1.2. Betű és graféma
      • 29.1.3. A graféma változatai
      • 29.1.4. Az I-féle és U-féle betűk
      • 29.1.5. Az ábécé
      • 29.1.6. A görög írás
      • 29.1.7. A székely rovásírás
    • chevron_right29.2. Nyelv és írás viszonya
      • 29.2.1. A grammatika és a nyelvészet
      • 29.2.2. „Az írás csapdája”
      • 29.2.3. A beszéd elsődlegessége
      • 29.2.4. Az írás mint önálló közeg
      • 29.2.5. Az írás idealizál
      • 29.2.6. Hang és fonéma
      • 29.2.7. Írás és helyesírás
    • chevron_right29.3. A magyar helyesírás
      • 29.3.1. A helyesírás szabályozása
      • 29.3.2. A magyar fonéma-graféma megfelelések
      • 29.3.3. Fonetikus és nemfonetikus írás
      • 29.3.4. Az egyszerűsítés
      • 29.3.5. A morfémaőrzés
      • 29.3.6. A hagyományőrzés
      • 29.3.7. Az idegenesség
    • Irodalom
  • chevron_right30. Szaknyelv
    • 30.1. A magyar szaknyelv kialakulása
    • 30.2. A szaknyelv fogalma, értelmezése
    • 30.3. Szaknyelvkutatás
    • chevron_right30.4. A szaknyelv főbb jellemzői
      • 30.4.1. Szókincs, szakszókincs, terminológia
      • 30.4.2. A szakszavak főbb szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzői
      • 30.4.3. Szóösszetétel
      • 30.4.4. Képzett szavak
      • 30.4.5. Egyéb szóalkotási módok
      • 30.4.6. Mondatszerkesztési, szövegszerkesztési sajátosságok
      • 30.4.7. Tudományos stílus, retorikai funkciók
      • 30.4.8. Vizuális-verbális kapcsolatok
      • 30.4.9. Szakszöveg, műfaj
    • 30.5. A szaknyelvek használatának kontextusa
    • 30.6. A szaknyelvek csoportosítása, elkülönülése
    • 30.7. Napjaink nyelvhasználati változásai
    • Irodalom
  • chevron_right31. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
    • 31.1. Bevezetés
    • chevron_right31.2. Nyelvtervezés
      • 31.2.1. Nyelvtervezési folyamatok
      • 31.2.2. A nyelvtervezési folyamatok megvalósítói
      • 31.2.3. Nyelvtervezés és nyelvészet
    • chevron_right31.3. Nyelvpolitika
      • 31.3.1. A nyelvpolitika ideológiai háttere – alaptípusok
      • 31.3.2. Nyelvpolitikai kihívások: az Európai Unió és az angol nyelvi globalizáció
      • 31.3.3. „Civil nyelvpolitika”: a nyelvi tudatosság növelése
    • chevron_right31.4. Nyelvművelés
      • 31.4.1. Nyelvészet és nyelvművelés
      • 31.4.2. A „nyelvhelyességi hibák” típusai
      • 31.4.3. Nyelvi mítoszok
      • 31.4.4. A nyelvi norma
      • 31.4.5. Nyelvtervezés, nyelvi ismeretterjesztés – feladatok, lehetőségek
    • Irodalom
  • chevron_right32. Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás
    • 32.1. Bevezetés
    • 32.2. Mit tanulunk?
    • 32.3. Hogy tanulunk?
    • 32.4. Hogy tanítunk? – Történeti módszertani áttekintés
    • 32.5. A nyelvtanuló és a nyelvtanulás
    • 32.6. A nyelvtanár és a nyelvtanítás
    • 32.7. A kommunikatív nyelvoktatás néhány jellemzője
    • 32.8. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right33. Nyelv és jog
    • chevron_right33.1. Igazságügyi nyelvészet
      • 33.1.1. Nyelvész-szakértők perekben
      • 33.1.2. Nyelvi csapdák
      • 33.1.3. Tévhitek a nyelvről
      • 33.1.4. A nyelvészet fontossága
    • chevron_right33.2. Nyelvi jogok
      • 33.2.1. A modern állam nyelvi joga
      • 33.2.2. Jogegyenlőség
      • 33.2.3. Tipológia
      • 33.2.4. Európa
      • 33.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció
      • 33.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció
      • 33.2.7. A nyelvi emberi jogok
    • Irodalom
  • chevron_right34. Nyelvtechnológia
    • 34.1. Mi a nyelvtechnológia?
    • chevron_right34.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai
      • 34.2.1. Számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek
      • 34.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák
      • 34.2.3. Kereséstámogatás
    • chevron_right34.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában
      • 34.3.1. A Magyar Nyelv Történeti Nagyszótára
      • 34.3.2. Az Értelmező Kéziszótár
      • 34.3.3. A Magyar Ragozási Szótár
      • 34.3.4. Vonzatszótár
      • 34.3.5. Magyar ontológiai adatbázis
      • 34.3.6. A MorphoLogic elektronikusszótár-koncepciója
    • 34.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban
    • 34.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a gépi fordításban
    • chevron_right34.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben
      • 34.6.1. A Történeti Korpusz
      • 34.6.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár
      • 34.6.3. A Szeged Korpusz
      • 34.6.4. Angol–magyar párhuzamos korpusz
      • 34.6.5. Az INTEX/NooJ nyelvelemző keretrendszer magyar verziója
    • chevron_right34.7. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
      • 34.7.1. Gépi beszéd-előállítás
      • 34.7.2. Szövegtisztítás
      • 34.7.3. Nyelvazonosítás
      • 34.7.4. Ékezetesítés
      • 34.7.5. A normál szöveg egyértelműsítése
      • 34.7.6. Név- és címfelolvasás
      • 34.7.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére
      • 34.7.8. A hangzó beszéd megvalósítása
      • 34.7.9. Gépi beszédfelismerés
      • 34.7.10. Adatbázisok tervezése beszédfelismeréshez
      • 34.7.11. Fonetikai ismeretek a beszédfelismerésben
      • 34.7.12. Szövegértelmezési technikák
    • 34.8. Összegzés
    • Irodalom
• Nyelvemlékek rövidítésjegyzéke

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//