Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Tudományos stílus, retorikai funkciók

Az egyik, több szakterületet is érintő funkcionális stílus, a tudományos stílus példáján mutatjuk be a publikációkhoz kötődő tipikus beszédszándékok, a retorikai funkciók főbb jellemzőit. Néhány példával azt szemléltetjük, hogy a tudományos szövegekben a szövegrészek között lényeges tartalmi–logikai összefüggések vannak a beszédszándékoknak és beszédhelyzeteknek megfelelően. A tudományos publikációk makroszerkezeti egységeiben (összefoglalás, bevezetés, kísérleti rész, az eredmények leírása, értékelés), valamint a bekezdések szintjén jól elkülöníthető funkciók érvényesülnek, és a kiválasztott nyelvi formák a szakmai tartalomnak, a beszédszándékoknak felelnek meg. A leíró–elbeszélő, valamint a magyarázó–érvelő típusú szövegekben a főbb retorikai funkciók (definíció, általánosítás, leírás, osztályozás, ok–okozati összefüggések) a tudományos információ alapvető hordozói. A kémiai tudományos közlemények kísérleti része például információt nyújt a különböző lépésekről: milyen anyagokat, eszközöket, berendezéseket vagy milyen mintavételi, statisztikai eljárásokat alkalmaztak. E beszédszándékok kifejezésére jellemző nyelvi eszközök a múlt idejű szerkezetek, míg az eredmények ismertetésekor a táblázatokban, ábrákon összefoglalt mondanivalóra jelen idejű szerkezetekkel utalnak.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave