Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A nyelvi emberi jogok

1987-ben a brazíliai Recifében rendezett konferencián kezdődött el az a folyamat, amely – az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához hasonlóan – egy nyelvi emberi jogi nyilatkozat kidolgozását, majd elfogadását eredményezheti (vö. Skutnabb-Kangas 1998, Szépe 1996). A különféle tervezetek kimunkálásában részt vesz az UNESCO, a Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti Egyesület (AILA), a Nemzetközi PEN Club és más szervezetek is. Skutnabb-Kangas szerint (2000: 502) egy nyelvi emberi jogi nyilatkozatnak, majd később az egyezménynek, az egyének vonatkozásában a következőket kell garantálnia:
  1. Mindenki
    1. azonosulhat az anyanyelvével (vagy anyanyelveivel) úgy, hogy azt mások elfogadják és tiszteletben tartják;
    2. tökéletesen megtanulhatja az anyanyelvét/anyanyelveit mind szóban (ha ez fiziológiailag lehetséges), mind írásban. Ez azt feltételezi, hogy a kisebbségek legfoképp a saját nyelvükön/nyelveiken, és az államilag finanszírozott iskolákban részesülnek oktatásban;
    3. használhatja az anyanyelvét a legtöbb hivatalos szituációban (beleértve az iskolát is).
  2. Mindenki, akinek az anyanyelve nem hivatalos nyelv abban az országban, ahol lakik, kétnyelvűvé (háromnyelvűvé, ha két anyanyelve van) válhat az anyanyelvén és az (egyik) hivatalos nyelven (saját választása szerint).
  3. Az anyanyelv bármely cseréje önkéntes (beleértve, hogy az érintettek tisztában vannak a hosszú távú következményekkel is), és nem kényszerített.
  4. Mindenkinek joga van profitálni az oktatásból, anyanyelvétől függetlenül.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave