Kenesei István (szerk.)

A nyelv és a nyelvek


Állati kommunikáció – emberi nyelv

A Bevezetőben már említettük, milyen nehézségekkel kell szembenéznünk, ha szabatosan meg akarjuk határozni a kommunikációt. Mégis, ahhoz, hogy az emberi nyelv jellegéről, kialakulásáról és egyedülálló voltáról világosabb fogalmat alkothassunk magunknak, első lépésként érdemes összehasonlítanunk az ember közlési rendszerét a többi élőlény érintkezésével, az állatvilágban fellelhető kommunikáció néhány fajtájával. Minősítsünk most kommunikációnak minden olyan eseményt, amely során egy egyed (információforrás) kibocsát egy jelzést (üzenet), amely egy másik egyedet (címzett) válaszra késztet. Így már alkalmazhatjuk e fogalmat az állatok bizonyos tevékenységfajtáinak vizsgálatában. A meghatározásnak a válaszra vonatkozó része – hozzáfűzve, hogy a válasz lehet valamilyen tevékenység vagy egy újabb jelzés – azért szükséges, mert az állat egy adott megnyilvánulásáról csak akkor tudjuk megállapítani, hogy jelzés, azaz, hogy az állat egy kommunikációs aktus egyik résztvevője, ha egy vagy több másik állat válaszol rá, méghozzá nagyjából azonos körülmények között adott azonos jelzésre nagyjából azonos módon.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 708 1

Ez a könyv ma talán a legsikeresebb és legnépszerűbb bevezetés és áttekintés a nyelvtudomány céljairól, területeiről és módszereiről. A középiskolai magyar nyelvtan ismeretén túl csupán egészséges érdeklődésre tart számot, arra, hogy az olvasó olyan kérdésekre keressen választ, hogy miképpen és miért változhat a nyelv, miben különbözik a magyar nyelv más nyelvektől, miben hasonlít a magyar más nyelvekre és általában a nyelvek mely tulajdonságai közösek és miben különböznek az állatok közlési rendszereitől, miképpen tanulja meg a gyermek az anyanyelvét, hogyan „veszítheti el” anyanyelvét a felnőtt egy agyi sérülés után, tudnak-e beszélni a számítógépek és egyáltalán milyen nyelvi mutatványokra képesek, mi köze a nyelvnek a gondolkodáshoz és így tovább.

A nyelv annyira része mindennapi életünknek, hogy észre se vesszük, amikor jól működik - éppúgy, ahogy testünk működése sem tűnik föl, hacsak nincs valami bajunk. A nyelvész persze nem orvosa, hanem kutatója, „anatómusa” ennek a különös és bonyolult emberi „szervnek”, amely mindannyiunk fejében lakozik. A nyelv leírásával, elméleti igényű elemzésével, az emberi tudat lényegi vonásaival ismerkedhetünk meg.

Kevés olyan ismeretterjesztő, illetve tankönyv lehet, amely - mint ez a kötet - 27 év óta tartja a helyét a könyvesboltokban, az iskolai, sőt egyetemi tananyagban és nem utolsósorban az olvasók polcain. A könyv 1984 óta rendszeresen megújított és bővített kiadásai sorában ez már a hatodik, és bár ez alkalommal új fejezetekkel nem bővült, most nemcsak a szaktudomány friss eredményeivel gazdagodott, hanem két fiatal nyelvész által összeállított és a fejezetek végére illesztett feladatokkal is, amelyek megoldásait, illetve a további feladatokat egy honlapról lehet letölteni, ahol ráadásul kérdéseket lehet feltenni és a válaszokat meg lehet vitatni.

A nyelv és a nyelvek világos tárgyalásban az egyes részterületek elismert szakértőinek a segítségével a legfontosabb témakörökön vezeti végig az olvasót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-a-nyelv-es-a-nyelvek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave