Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése

3.6.1.1. Fókusztalannak azokat a mondatokat nevezzük, melyekben a fókusz pozíciója üres, nincsen kitöltve. A fókusztalan mondatok több fontos szintaktikai tulajdonság tekintetében eltérnek a fókuszosaktól. Különböznek az intonációs és nyomatékviszonyaik. A 3.2.–3.5. pontokban bemutatott, fókuszos tagmondatokban a fókuszba került összetevő hordozta a tagmondat főnyomatékát, melyet így jelöltünk: [fXP]. Ez a főnyomaték lehetetlenné tette („kiirtotta”) maga után a vele azonos nagyságrendű nyomatékokat vagy egészen a tagmondat végéig, vagy pedig a legutolsó, ismét erős nyomatékú összetevőig, a tükörfókuszig [TFXP]. Az egy vagy két főnyomaték a mellérendelt tagmondattal való kontraszt képzésének vagy éppen a leírt helyzetek párhuzamossága, egybevágása jelzésének az eszköze.

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave