Az európai integrációs szervezet fejlődésének vázlatos bemutatása során kifejezetten az integrációs szervezet oldaláról közelítünk, nem célunk tehát az idetartozó gazdasági és politikai fejlemények, illetve a rájuk vonatkozó elméletek ismertetése.3 Integrációs szervezet alatt a tárgyunkat adó Európai Közösségeket, illetve az Európai Uniót értjük. Az elmélyülés és kibővülés egyrészt a szervezet keretei közötti együttműködés egyre sokrétűbbé válását, a tagállamok, a magánszemélyek életében egyre sokoldalúbb jelenlétét, az intézményes kapcsolatok erősödését jelenti, másrészt a részt vevő államok – egyúttal népesség, terület – gyarapodására utal. Az elmélyülés és a kibővülés egymással összefüggést tartó folyamatok, hiszen az elmélyülés adott szintje meghatározza a szervezet fogadókészségét, illetve a csatlakozni kívánó állam által elfogadandó állapotokat. Ugyanennek az összefüggésnek a további megjelenése, hogy a kibővülések gyakorta belső változásokat kényszerítenek ki az együttműködés területein és az integráció intézményi-jogi jellegzetességeiben. Az elmélyülés a tagállamok jogrendszerei és alkotmányos berendezkedései fokozódó „európaizálódását” is magával hozza, míg a kibővülések az Unió közvetlen szomszédságát is módosítják, s a világban elfoglalt pozícióira is kihatással vannak.4