Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A kereskedelempolitikára épülő kapcsolatok

A közös kereskedelempolitika, vagyis a RSz. eredeti 113. (EUMSz. 207.) cikke volt a jogalapja azoknak a kapcsolatoknak, amelyeket az Európai Unió az Európán kívüli OECD-országokkal ápolt. Ezek az országok – az USA, Japán, Ausztrália stb. – az EFTA-államok mellett hagyományosan az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnerei közé tartoznak, egyben sok tekintetben kemény versenytársai is. A kapcsolatokat a szoros politikai összetartással párhuzamosan éles gazdasági konfliktusok jellemezték, amelyek színtere enyhébb formában a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD), vitarendezés esetén pedig a WTO (korábban annak elődszerve zete, a GATT). Az Európán kívüli OECD-országokkal – Kanada kivételével – az Európai Közösség sokáig nem kötött átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, hanem a viszony elvi alapja a WTO (korábban GATT) I. cikke szerinti diszkriminációmentesség, és kapcsolataik kerete is a legtöbb esetben a Világkereskedelmi Szervezet volt. Kétoldalú részmegállapodások sorát kötötte ugyanakkor az Európai Közösség ezekkel az országokkal egyrészt bizonyos, kereskedelempolitikai szempontból kényes árukra (például acéltermékekre, egyes agrárcikkekre stb.) vonatkozóan, másrészt az intenzív gazdasági együttműködés, a kutatás és fejlesztés, az atomenergia békés felhasználása stb. területén.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave