Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Kapcsolatok egyes balkáni országokkal

A poszt-jugoszláv országok valamennyien egy közös állami keretből jönnek, így mindannyian követni tudják a jogi-intézményi alkalmazkodásnak a két pionír, Szlovénia és Horvátország által kitaposott ösvényét. Ebből a szempontból Horvátország példája több iránymutatással szolgál a többieknek, mint a kicsiny és a volt Jugoszlávián belül is periferikus elhelyezkedésű Szlovénia könnyebb alkalmazkodása az EU-hoz.299 Horvátország már a poszt-jugoszláv konfliktusokat követő helyzetből érkezett, magával hozva az újjáépítési tapasztalatokat, a menekültproblémákat és új uniós határok létesítését olyan szomszédokkal, amelyekkel nemrég még egy államban élt. Horvátország úgyszintén alaposabban megtapasztalta a CEFTA szabad kereskedelmi övezetéből az EU vámuniójába való átlépés konkrét hatásait, amelyek nagyobbrészt pozitívak voltak, habár régebbi jugoszláv gyökerű kereskedelmi kapcsolatok áldozatul estek az átállásnak. Az is figyelemre méltó, hogy a horvát adminisztráció és közvélemény nehezebben fogadta be az EU szabályait.300 A felzárkózási folyamat a stabilizációs és társulási megállapodás tárgyalásától a belépésig több mint egy évtizeden át tartott. Ezalatt fokozatosan csökkent az EU népszerűsége Horvátországban.301 Az Uniónak felrótták az „elitista” kormányzást és szaknyelvet, az európai periféria sajátos problémái nak elhanyagolását.302 Ugyanakkor értékelték az ország megnövekedett nemzetközi alkuerejét az EU tagjaként, és azt a változást, hogy a külső kérelmezői pozícióból az EU tagja lett döntési joggal – egyebek között – a többi nyugat-balkáni ország felvétele ügyében.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave