Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A tárgyalások lezárása

A tárgyalások lezárása céljából a dán elnökség november 25-én kompromisszumos javaslatcsomagot terjesztett az EU-tagállamok állandó képviselőinek értekezlete elé, és azt a tíz tagjelöltnek is átadta. A tárgyalások utolsó heteiben a „visegrádi négyek” különösen intenzív egyeztetést folytattak egymás törekvéseinek megismerése és lehetőség szerint közös álláspontok kialakítása céljából, december 1-jén Budapesten, de cember 6-án pedig a szlovákiai Vöröskőn (Červený Kameň) tanácskoztak minisz terelnöki szinten. Habár a dán elnökség kísérletet tett a tárgyalások december 9‒10-i lezárására, a hónap elején már látható volt, hogy a pénzügyi csomaggal összefüggő legkényesebb kérdésekről csupán kormányfői szinten lehetséges a megállapodás. December 12-én Koppenhágában összeült az Európai Tanács, és jóváhagyta a pénzügyi csomag módosított változatát, dán kezdeményezésre felemelt összeggel. Másnap, december 13-án a tíz tagjelölttel miniszterelnöki szinten tartott Csatlakozási Konferencia keretében sikerült lezárni a tárgyalásokat. Ezen a napon reggeltől késő estig jórészt kétoldalú megbeszélések zajlottak egyrészről a dán elnökség és az EU Bizottsága, másrészről az egyes csatlakozó országok kormányfői között. E tárgyalások során alakultak ki lépésről lépésre a kölcsönösen elfogadható záró kompromisszumok. A visegrádi országok miniszterelnökei az egymás közti egyeztetést december 13-án, Koppenhágában is a végsőkig folytatták, és olyan sorrendben váltak ki, ahogyan sikerült megtalálniuk az EU-val az egyes országok számára elfogadható megoldásokat. Ezt először Csehország, majd Lengyelország érte el, Magyarország és Szlovákia pedig folytatta a tárgyalást, és közben egyeztetett egymással. A tíz tagjelölt közül végül Magyarország tárgyalt a legtovább, miatta maradt el a dán királynő által adandó záró vacsora, de az utolsó percekben is sikerült javítania a csatlakozás pénzügyi feltételein: könnyítést ért el az Európai Beruházási Bank alaptőkéjébe való befizetésnél, és többletforrásokhoz jutott a schengeni határok őrzésével kapcsolatos feladatainak finanszírozására.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave