Tartalomjegyzék

• GYÁRTÁSI TŰRÉSEK ELEMZÉSE ÉS KAPCSOLATA A FOLYAMATSZABÁLYOZÁSSAL
• Impresszum
• Mottó
• Bevezetés
• chevron_right1. Tervezési és termelési körfolyamat
  • 1.1. Gyártás és szerelés
  • 1.2. A termék mint gyártmány vagy szerelvény
  • 1.3. Gyártási és szerelési folyamatok taglalása
  • 1.4. A szerelés összefoglaló (integráló) szerepe
  • chevron_right1.5. Tervezés
    • 1.5.1. Tervezési területek
    • 1.5.2. Tervezési szakaszok
    • 1.5.3. A tervezés módszere, szemlélete
• chevron_right2. Tárgyalapú (objektumorientált) tervezés
  • 2.1. A változás tervezése
  • 2.2. A gyártás és szerelés kölcsönhatása
  • 2.3. Gazdaságosság és hatékonyság
  • chevron_right2.4. Gyárthatóság és szerelhetőség
    • 2.4.1. Tagoltság
    • 2.4.2. Bázisok
    • 2.4.3. Számosság
  • 2.5. Minőség
  • 2.6. Műszaki méret
  • chevron_right2.7. Műszaki méretezés
    • 2.7.1. Műszaki méretezés bázisa
    • 2.7.2. Méretláncépítés
    • 2.7.3. Vektor méretláncok
    • 2.7.4. Lineáris méretláncok
    • 2.7.5. Műszaki méretláncok
    • 2.7.6. Műszaki méretláncok paramétereinek jelölése és értelmezése
• chevron_right3. Empirikus és determinisztikus eredő műszaki méret
  • 3.1. Lineáris méretlánc zárótagjának empirikus eredő mérete és méretszóródása
  • chevron_right3.2. Determinisztikus eredő műszaki méret
    • 3.2.1. Lineáris méretlánc zárótagjának determinisztikus eredő mérete
    • 3.2.2. Teljes cserélhetőségi szintű eredő méret és tűrés
• chevron_right4. Tűréselemzés valószínűségi alapjai
  • 4.1. Méretlánc elemzés valószínűségi alapjai
  • 4.2. A valószínűségi becslés és a statisztikai szabályozás 6σ módszere
  • chevron_right4.3. Sztochasztikus méretlánc elemzési alapfeladatok
    • 4.3.1. Cserélhetőségi szint
    • 4.3.2. Részleges cserélhetőségi szintű eredő zárótag
  • 4.4. Sztochasztikus eredő műszaki méret
  • 4.5. Tűrésteljesítési képesség
  • chevron_right4.6. Gyártási és szerelési minőségtervezés
    • 4.6.1. Méret- és tűréstervezési módszerek
    • 4.6.2. Méretezés (általános – globális – minőségtervezési megoldás)
    • 4.6.3. Tűrésbiztosítási módszerek
    • 4.6.4. Méret- és/vagy tűrésillesztés
    • 4.6.5. Szabályozás
• chevron_right5. Tűrésillesztés
  • 5.1. Empirikus (determinisztikus) tűrésillesztés
  • 5.2. Valószínűségi (sztochasztikus) tűrésillesztés
  • 5.3. Tűrésillesztés részleges cserélhetőségi módszerrel
  • 5.4. Tűrésillesztési együttható
• chevron_right6. Valószínűségi (sztochasztikus) tűrésszabályozás
  • chevron_right6.1. Tűrésszabályozás (avagy méret- és szórásillesztés)
    • 6.1.1. Méretszóródás szabályozása, avagy szórásillesztés
    • 6.1.2. Méretszabályozás, avagy a várható érték illesztése
  • chevron_right6.2. A tűrésszabályozás mint a tűrésillesztés és a folyamatszabályozás átmenete
    • 6.2.1. Szabályozási alapfogalmak és változók
    • 6.2.2. A tűrésszabályozás módszere
    • 6.2.3. A Cp=cP tűrésteljesítési vagy folyamatképesség szabályozása
    • 6.2.4. P tűrésteljesítési valószínűségi szint, avagy veszteségszint szabályozása avagy milliós darabszámra vetített megengedett selejt
    • 6.2.5. A „2xσ” tűrésteljesítési pontosság szabályozása
  • 6.3. A szabályozási pontosság fogalma és értelmezése
  • chevron_right6.4. Tűrésszabályozás alkalmazása
    • 6.4.1. Teljes körű tűrésszabályozás átlagos szabályozási elven
    • 6.4.2. Teljes körű tűrésszabályozás arányos szabályozási elven
    • 6.4.3. Részleges tűrésszabályozás azonos (átlagos) szabályozási elven
    • 6.4.4. Részleges tűrésszabályozás arányos szabályozási elven
  • 6.5. A Cp paraméter előírására kifejezett tűrésszabályozás alkalmazása
• chevron_right7. Folyamatalapú (folyamatorientált) tervezés és szabályozás
  • 7.1. Folyamatorientált tervezés
  • chevron_right7.2. Folyamatszabályozás
    • 7.2.1. A folyamatszabályozás bemeneti alapadatai
    • 7.2.2. A valószínűség-alapú folyamatszabályozás
    • 7.2.3. A folyamatszabályozás statisztikai módszere
    • 7.2.4. Mintavétel
  • chevron_right7.3. Statisztikai folyamatszabályozás (SPC – Statistical Process Control)
    • 7.3.1. A természetes eloszlás és a valószínűség
    • 7.3.2. A folyamatok elemzésének „6σ” módszere
    • 7.3.3. A folyamatok statisztikai alapú minősítése
    • 7.3.4. A statisztikai folyamatszabályozás lehetősége
  • chevron_right7.4. A folyamatszabályozás tervezése
    • 7.4.1. Minőségképesség
    • 7.4.2. Szabályozottság
  • chevron_right7.5. Folyamatszabályozás statisztikai alapja
    • 7.5.1. A statisztikai folyamatszabályozás (SPC) alapadatai
    • 7.5.2. A folyamat eredménysokaságának SPC alapjellemzői
    • 7.5.3. Folyamatszabályozási SPC paraméterek
  • chevron_right7.6. Statisztikai mintaadatok feldolgozása
    • 7.6.1. Terjedelem: a mintaadatok legnagyobb és legkisebb értékének különbsége
    • 7.6.2. Várható érték: a mintaadatok számtani átlaga
    • 7.6.3. Szórás: a várható értéktől mért átlagos eltérés (varianciaátlag)
    • 7.6.4. Kombinált szabályozottság szórás: szabályozottság jellemzők eredő szórása
    • 7.6.5. Folyamatképesség és folyamatteljesítmény és mutatói (Cp, Pp, Cpk, Ppk)
    • 7.6.6. Folyamat kombinált szabályozottság mutatója (Cpm)
    • 7.6.7. Folyamatszabályozási (tűrésteljesítési) veszteségszint (PPM)
  • chevron_right7.7. Folyamatszabályozás vezérlése
    • 7.7.1. Szabályozás
  • 7.8. Folyamatszabályozási jellemzők összehasonlítása
• Felhasznált források
• chevron_right8. Gyakorló példasorozat
  • 1. példa: Folyamatszabályozási alapértékek számítása
  • 2. példa: Gyártási jóságelemzés és fokozatai
  • 3. példa: Konstrukciós terv által vezérelt gyártásterv
  • 4. példa: Szereléshez illesztett gyártásterv
  • 5. példa: Gyártásterv váltás és jóságelemzés
• 9. Megoldások eredmény adatai
• chevron_right10. Megoldások részletes kifejtése
  • 1. példa: Folyamatszabályozási alapértékek számítása
  • 2. példa: Gyártási jóságelemzés és fokozatai
  • 3. példa: Konstrukciós terv által vezérelt gyártásterv
  • 4. példa: Szereléshez illesztett gyártásterv
  • 5. példa: Gyártásterv váltás és jóságelemzés

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//