Kádár Edit

A kopula és a nominális mondatok a magyarban


Történeti megközelítések

Míg a hagyományos leíró nyelvtanok repertoárja kimerül az azonosító és minősítő mondattípus által felvetett elemzési problémák tisztázásában, a történeti megközelítések egyrészt a magyar nominális mondatok nyelvtipológiai besorolására, másrészt kialakulása körülményeinek feltárására fókuszálnak. A vizsgálódás célja a nominális és verbo-nominális mondattípus történeti összefüggéseinek feltárása, melyben ismét két nézőpont ütközik: (i) az egyik szerint a nominális mondatok a verbo-nominálisakból alakultak ki (l. Simonyi és követői);17 (ii) a másik szerint a nominális mondatok az eredetibbek (a verbo-nominálisokhoz képest), azaz az uráli alapnyelvi mondat eredetileg névszói, s az egyes finnugor nyelvek külön életében alakult ki a névszói-igei állítmányú mondat (ezt vallja a mai nyelvtörténetírás is).18

A kopula és a nominális mondatok a magyarban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 422 7

Jelen monográfia azokat a nonverbális predikátumú mondattípusokat tárgyalja, amelyekben kijelentő mód jelen időben, egyes szám harmadik személyű alany mellett nem jelenik meg (hangzó) kopula. Célja egyrészt a magyar predikatív és azonosító mondatokhoz olyan szerkezeti leírást rendelni, amelyből az adatolható szintaktikai különbségek levezethetők, másrészt a kopula kategóriájának vizsgálata (melyről azt állítja, hogy nem igei elem, hanem csupán az inflexiónak "lexikális támaszt" adó expletívum). A leírás eszközéül a generatív grammatika eszköztárát használja, ennek ellenére nem elméleti, hanem leíró jellegű (lehetővé téve ezáltal az eredmények különböző elméleti keretekben történő felhasználását).

Hivatkozás: https://mersz.hu/kadar-a-kopula-es-a-nominalis-mondatok-a-magyarban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave