Deák Anita: Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban
›
5. Érzelmi-hangulati állapotok indukálása

5. Érzelmi-hangulati állapotok indukálása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az érzelmek tudományos vizsgálata kapcsán számos kérdés felmerül. Milyen modalitáson keresztül történjen a hangulatindukció? Milyen hatásfokúak a különböző módszerek, eljárások és mennyire tartós a hatás? A hatás egy adott érzelemre specifikus vagy a hangulatindukció általános, azaz a pozitív-negatív dimenzión történő elmozdulás a cél? Egyénileg vagy csoportosan alkalmazható-e az adott eljárás? Egy további kérdés pedig az, hogyan lehet mindezt egységesen, megismételhető, jól kontrollált módon végezni? Ebben a fejezetben áttekintjük a hangulatindukció általános szempontjait, típusait, módszertani jellemzőit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangulatindukció forrása mentén megkülönböztetünk internális és externális módszereket. Az internális, azaz belső forrású módszereknél az érzelmi állapot kiváltása egy személyes emlék felidézésével valósul meg, vagy az egyénnek el kell képzelnie egy adott helyzetet. Az externális, azaz külső forrásból indított hangulatindukció általában laboratóriumi körülmények között történik képekkel, hangokkal, zenével, rövid történetek olvasásával. Az internális és externális módszerek között „félúton” helyezkednek el azok a módszerek, amelyek természetes körülmények között vizsgálják az egyén reakcióit az adott helyzetben (pl. olyan hétköznapi helyzetet teremtenek, amelyben fokozódik a frusztráció).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangulatindukciós eljárásokat modalitás mentén is csoportosíthatjuk. A vizuális modalitású eljárásokban képeket, filmeket, arcokat mutatnak. Az akusztikus modalitású eljárásokban hétköznapi zörejeket, zajokat, hangokat és zenei részleteket alkalmaznak. A nyelvi eszközökkel történő hangulatindukció során a résztvevők szavakat, álszavakat, történeteket olvasnak vagy személyes emlékeket idéznek fel szóban vagy írásban. Ritkán ugyan, de alkalmaznak illatokat is. A vanília az öröm, a kén-hidrogén (záptojás szag) az undor, a szegfűszegben megtalálható eugenol pedig semlegeshez közeli affektív állapot kiváltására alkalmas (Seubert és mtsai, 2009). Még kevesebb példát találunk a szakirodalomban arra, hogy ízekkel idéznek elő különféle érzelmi-hangulati állapotokat. Az édes ízek pozitív érzelmek irányába, míg a keserű a negatív pólus felé (harag, agresszió, hosztilitás) mozdítják a személy affektív értékelését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt évtizedekben számos érzelmi ingeranyagkészlet látott napvilágot. Egy 2021-ben készült összesítő adatbázis (KAPODI) (Diconne és mtsai, 2022) 364 különböző ingeranyagkészletről számolt be 1950 és 2020 között. Nem meglepő módon ezek döntő többsége vizuális modalitáshoz kötött inger (117 arc adatbázis, 43 videó, 35 képi inger), 35 hanginger adatbázis, 89 szavakat tartalmazó készlet és 45 kevert modalitású ingeranyag (lásd 9. ábra). Jóllehet e könyv fókuszában a képi adatbázisok állnak, az 5.2 fejezetben röviden kitérünk más modalitású ingeranyagokra is.
 
9. ábra. Érzelmi állapotok kiváltására alkalmas ingeranyagkészletek megoszlása modalitás szerint
(Az ábra Diconne és mtsai, 2022 nyomán készült.)
 

5.1. Kétféle elméleti megközelítés: érzelmi kategóriák és/vagy dimenziók

5.2. Ingeranyagkészletek és normatív adatok

5.3. Az értékelés és skálázás menete

5.4. Résztvevők

5.5. Minőségi és egyéb technikai jellemzők

5.6. Alkalmazás normatív és klinikai kontextusban: lehetőségek és korlátok

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave