Összegezve: a vizsgálat célja a kínai alveolopalatális /ɕ/ ejtésének és palatalizációjának elemzése, valamint a kínai szibilánsok hármas szembenállásának vizsgálata a kínaiul tanulók produkciójában. Emellett a kínai szibilánsokat a velük analógnak feltételezett magyar réshangok megvalósulásával is összevetem, az összes releváns vokális kontextusban. A kísérlet szempontjából releváns magyar kontextusnak számítanak azok a hangsorok, amelyek vagy a kínai /ɕa/ szótag fomémaszekvenciáját, vagy a szegmentumsorát, vagy az ortográfiai átiratát jelenítik meg. Ezek a vokalikus hangsorok a következők: i. /ɕa/ fonémaszekvenciáját megjelenítő nem palatális kontextus, azaz a C+/aː/, ii. a [ɕja] IPA-traszkripciót megjelenítő [j] approximánst tartalmazó kontextus, azaz a C+/jaː/, iii. az ortográfiai xia átiratot tükröző, hiátustöltéssel analóg megvalósulásának tekinthető, hiátustöltő [j] betoldását facilitáló, két akusztikai céllal rendelkező C+/iaː/, illetve iv. az /i/-kontextusú, de j-t önálló akusztikai célként megjelenítő C+/ijaː/ vokalikus hangsorok. A különböző vokalikus környezetek elemzésének szükségessége abból a hipotézisből ered, hogy az alveolopalatális kínai szibiláns natívszintű elsajátítását az ortografikus megjelenítés is befolyásolhatja: a pinyin transzkripció a /ɕa/ [ɕja] szótagot xia grafémasorral mutatja be, mely a magyar anyanyelvűek esetében feltételezhetően nemcsak a szibiláns kontextusának ejtését, hanem a szibiláns palatalizációját is befolyásolhatja. Hiszen amennyiben a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek az alveolopalatális /ɕ/ szibilánst /i/ vokalikus kontextusban ejtik (tehát a [(ɕ)ja] vokalikus fázist [(ɕ)ia]-ként produkálják), akkor feltételezhető, hogy az ő esetükben a palatális /i/ vokalikus kontextus erősebb palatalizáló hatást fejt ki a szibiláns záró szakaszára, mint amit a kínai anyanyelvű beszélők ejtésében az alveolopalatális képzési hely indukálhat. A /ɕa/ [ɕja] xia szótag vokalikus szakaszának megvalósulására gyakorolt ortográfiai hatás vizsgálatát a 6.1. fejezetben mutatom be részletesen.

Ez azt jelenti, hogy ebben a vizsgálatban a kínai réshangok mellett a magyar szibilánsok palatalizációjának mintázatait is elemzem, ezáltal a magyar dentialveoláris /s/ és posztalveoláris /ʃ/ produkciójával kapcsolatban is új, eddig nem vizsgált jelenségről is nyerhető információ. A kínai és magyar szibilánsok ejtésével kapcsolatos hipotéziseket a következő, 5.2.2. fejezetben mutatom be részletesen.