7.1.1. A vizsgált magyar és kínai emelkedő dallamok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar emelkedő dallamok két vizsgált típusa a magyar egy szótagú kérdés és a magyar alternatív (vagy választó) kérdés első szótagja. A magyar egy szótagú kérdés Fónagy és Magdics (1967) szerint nem a magyar nyelvben sztenderdnek számító emelkedő-eső mintázatot mutatja, hanem csak emelkedő fázissal rendelkezik, ahol az alaphangmagasság egy tercet emelkedik. Markó (2007) spontán beszédet vizsgáló mérései alapján a hangmagasság-változás nagy szekundnyi vagy kis tercnyi, de akár kvintnyi is lehet, és a dallam íve homorúként írható le (79. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második vizsgált magyar emelkedő dallam az alternatív (vagy választó) kérdés első (egy szótagú) tagja, azaz például az Én vagy ő? kérdésben az Én szótag emelkedő dallama. Mind Olaszy (2002) mind Markó (2017) egyetért abban, hogy az alternatív kérdés első tagja emelkedő dallammal valósul meg (80. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a fentebb említett két magyar emelkedő dallamot összevetjük, akkor Olaszy (2002) munkája alapján a következő következtetéseket vonhatjuk le: az egy szótagú kérdéshez viszonyítva az alternatív kérdés első tagja magasabb alaphangtartományból indul, és kisebbet emelkedik, azonban magasabb f0‑tartományban éri el maximumát, mint az egy szótagú kérdés dallama. A két kérdéstípus közötti akusztikai különbség a kérdések eltérő prozódiai fonológiájával magyarázható. A prozódiai fonológiában a dallammenetek magas (high, H, azaz magas) és alacsony (low, azaz L) tónusok kombinációjaként is leírhatók. Az egy szótagú kérdés emelkedő mintázatát az alacsony dallamhangsúly (L) és az emelkedő-eső határjelző tónus (HL) együtt alkotja, azonban utóbbiból csak a magas tónus valósul meg, az alacsony törlődik, tehát csak az egy szótagú kérdés emelkedő fázisa marad meg (LH) (Varga 2002). Ezzel szemben az alternatív kérdés esetében az alternatívákat elkülönítő magas határjelző tónus meghatározó, ami (a jelen esetben) a kérdőszó előtti (elülső) szótagon valósul meg, és nem szükségszerűen mutat emelkedő mintázatot, hanem magas platóként is realizálódhat (Pruitt–Roelofsen 2013).
 
79. ábra: Az Én? egy szótagú kérdés emelkedő dallamíve (Markó 2007: 64, balra és Olaszy 2002: 90, jobbra, alapján), utóbbi esetben az értékek a kijelentő közlések kezdőpontjában mért f0-értékhez (100%) vannak normalizálva
 
80. ábra: Az Én vagy ő? alternatív kérdés dallammintázata (Olaszy 2002: 95. nyomán)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mandarin kínai nyelvben a tónus a szótag argumentuma (vö. 3. fejezet), és lexikai szinten befolyásolja a jelentést. A mandarin kínaiban 4+1 tónust különítünk el egymástól (81. ábra), melyek közül csak a 2. emelkedő és a 4. ereszkedő tónust vizsgálom. A kínai 2. emelkedő tónus Chao (1948/1963) szerint egy nagy tercet, azaz 4 félhangot emelkedik, míg Moore és Jongman (1997) mérései megközelítőleg 3,5 félhang emelkedést mutattak. Hasonlóan a magyar egy szótagú kérdéshez, a kínai 2. tónust is homorú dallamív jellemzi (82. ábra).
 
81. ábra: A tónusok dallamának kottaképe (felső sor) és sematikus dallamkontúrjai (középső sor) (Chao 1948/1963: 85 nyomán), valamint az adott tónussal megvalósuló kínai szótagok (kínai karakterekkel, illetve a hangjelölő pinyin átirattal megjelenítve, valamint a szavak jelentése)
 
82. ábra: A mandarin kínai tónusok f0-kontúrjai (Moore–Jongman 1997: 1872)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave