P1. Az értekezés hat L2 beszédhang-elsajátítással kapcsolatos akusztikai kísérletében sikeresen teszteltem a Flege-féle (1995) SLM és a Flege- és Bohn-féle (2021) SLM-r fonetikai L2 beszédhang-elsajátítási modellek predikcióit a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek produkciójában. E L2 elsajátítási modellek predikciója szerint – amelyre a monográfia hipotézisei épülnek – ha a nyelvtanulásban olyan L2 beszédhangokat kell elsajátítani, amelyek az anyanyelvi megfelelőiktől akusztikailag valamilyen mértékben eltérnek, azonban ez az akusztikai eltérés az anyanyelvben nem kontrasztív, akkor a nyelvtanulók az L2 beszédhangokat a perceptuálisan, valamint produkciósan a legközelebbi anyanyelvi megfelelőikhez kapcsolják, és az ebben a folyamatban fellépő ekvivalensként való osztályozásból fakadóan a célnyelvi beszédhangjaikat az anyanyelvi megfelelőikkel helyettesítik. Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a célnyelvi kínai és anyanyelvi magyar beszédhangok különböznek, akkor arra számítok, hogy a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtése a kínai natív mintázattól eltér, mégpedig úgy, hogy a nyelvtanulók az anyanyelvi mintázatot közelítik meg produkciójukban.

P2. Továbbá az értekezés L2 beszédhangok elsajátításához kapcsolódó kísérleteiben az SLM-r modell azon predikcióját is vizsgáltam, miszerint a percepció és a produkció együtt fejlődik, vagyis a tapasztalt L2 ingerek mennyiségével (tehát a nyelvi tapasztalattal) együtt változik az L2 beszédhang-kategóriák produkciója. Ez azt jelenti, hogy a tapasztalt L2-ingerek mennyiségének növekedésével feltételezhető, hogy a nyelvtanulók L2-kategóriáinak jellemzői produkciós szempontból – statisztikai alapon – egyre inkább megközelítik a natív L2-re jellemző mintázatokat. Ez a predikció gyakorlatban – a feltételezés szerint – úgy valósul meg, hogy ha két eltérő nyelvi tapasztalattal rendelkező nyelvtanuló csoportot vizsgálok, akkor a több nyelvi tapasztalattal rendelkező csoport várhatóan jobban megközelíti a natív ejtést a kevesebb nyelvi tapasztalattal rendelkező csoporthoz képest.

 

Az SLM-r modellek célnyelvi beszédhang-elsajátítással és nyelvi tapasztalattal kapcsolatos predikcióinak validitását az eddig leírtak alapján a következőképpen összegezhetjük. Az explozívák ejtését illetően e predikciók csak részlegesen nyertek megerősítést, és a kapcsolódó következtetésekben felmerült egy olyan szempont, ami magyarázattal szolgálhat a predikció részleges cáfolatára. Pontosabban egy olyan szempont merült fel az eredmények magyarázatakor, amire az SLM-modellek utalnak, de expliciten nem fogalmaznak meg. A modellek leírása nem konkretizálja a többedik idegen nyelv hatásának feltételezett befolyását, mert minden esetben az anyanyelvi L1-es beszédhang-kategória szolgál a nyelvtanuló percepciójának és produkciójának alapjául. Ennek következtében tehát az SLM-r modell közvetlenül nem kínálja fel azt a lehetőséget, hogy a tanult idegen nyelvek interakcióba kerüljenek, és segíthessék az új (többedik) idegen nyelvi beszédhangok észlelését és ejtését. Ha azonban Westergaard és munkatársai munkái (2013) alapján mégis feltételezzük a képzési jegyek individuális transzferét a tanult idegen nyelvek között, vagyis feltételezzük, hogy adott idegen nyelvi (L2-es) beszédhang-kategória egy többedik idegen nyelv (L3) kategóriájaként is alkalmazható, akkor az értekezés explozívaejtéssel kapcsolatos eredményei megerősíthetik az SLM-modellek statisztikai eloszláson nyugvó L2 beszédhang-elsajátítási predikcióját. A predikciót az idegen nyelvek közötti interakciókkal kiegészítve az SLM-modellek predikciói megmagyarázzák, hogy a több nyelvi tapasztalattal rendelkező nyelvtanulók esetében az anyanyelv szempontjából új képzési jegy (aspiráció) elsajátítása miért sikeres: a megelőző nagy mennyiségű angol nyelvű aspirált ejtésnek való kitettség, valamint az angol aspirált ingerekre „rárakódó” kínai aspirált ejtésű explozíváknak való kitettség hatására és együttes befolyására a haladó nyelvtanulók esetében kialakulhatott egy anyanyelvi kategóriáktól eltérő, különálló és konszolidálódott (aspirált) célnyelvi beszédhang-kategória. Ennek a folyamatnak azonban előfeltétele, hogy – az SLM-r modell hipotézisei alapján – a nyelvtanulók az angol aspirált és kínai aspirált beszédkategóriákat hasonlónak, egyezőnek tekintették perceptuálisan. Továbbá ezek az eredmények az SLM-modellek azon predikcióját is közvetetten és részlegesen megerősítik, hogy az emberi elme egyetlen fonetikai térben, statisztikai eloszlások formájában tárolja az összes tanult (idegen) nyelv összes megvalósulását, és ezen fonetikai térben a nyelvek aktivációjától függ, hogy mely nyelvhez tartozó akusztikai/artikulációs mintázat realizálódik, illetve a nyelvi tapasztalat növekedésével az L2 L1-re gyakorolt hatása is egyre jelentősebb (Flege–Bohn 2021: 44). Hiszen a több nyelvi tapasztalattal rendelkező haladó nyelvtanulók ejtésében a nyelvi módok manipulációjával és facilitációjával a képzési helyek nagy részén létrejött az anyanyelvi magyar és célnyelvi kínai explozívák produkciós elkülönítése. Ezzel szemben a kevesebb nyelvi tapasztalattal rendelkező kezdők ejtésében is feltételezhető egy fentebb leírthoz hasonló folyamat, azonban az ő esetükben a nyelvi módok facilitációja nem volt közvetlenül hatással az ejtésükre, vagyis ők a kínai produkciójukban az anyanyelvi és célnyelvi kategóriák egybeestek olyan módon, hogy a célnyelvi kínai aspirált ejtést közelítették meg. E szituáció is magyarázható a fentebb leírtakkal, azonban annyi módosítással, hogy ebben az esetben a vizsgált anyanyelvtől eltérő, idegen nyelvi beszédhang-kategória kevésbé konszolidált, vagyis az anyanyelvi kategóriától feltételezhetően még nem vált külön. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb tapasztalattal rendelkező nyelvtanulók ejtésében a célnyelvi beszédhangok feltételezhetően még az anyanyelvi megfelelőikhez vannak kapcsolva, vagyis az L1 szegmentumokkal vannak helyettesítve az ejtésben. Azonban – az SLM-modellben foglaltak szerint – a jelentős számú (angol nyelvből eredő) aspirált inger hatására az L2-re jellemző külön kategória formációja elkezdődött, azonban az aspirált ingerek anyanyelvi kategóriába való asszimilációja folytán a meglévő anyanyelvi kategória „súlypontja” is az aspirált ejtés felé tolódott el. E nyelvközi hatás eredményével magyarázhatóvá válhat az, hogy a kezdő nyelvtanulók fortis explozíváira miért nincsenek hatással a nyelvi módok, illetve hogy miért ejtik aspiráltan a magyar zöngétlen aspirálatlan explozívákat. Továbbá az SLM-r modell azon predikciója is megerősítést nyert, miszerint az L1-L2 közötti interakció, pontosabban a nyelvi módok hatása a célnyelvi tapasztalat függvényében változik, és a nyelvi tapasztalat növekedésével erősödik, hiszen a nyelvi tapasztalat növekedése mentén az anyanyelvi és célnyelvi beszédhang-kategóriák is jobban elkülönülnek egymástól, tehát a nyelvi módok hatására kialakuló kontrasztok is jelentősebbek a produkcióban. (E hipotézis szupraszegmentális szintet érintő megerősítését lásd: Juhász 2023b).