Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből - 5.2. Egyszerűsítési heurisztikák és az információfeldolgozás hibái

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_250/#m1356gdavk_250 (2026. 02. 20.)

Chicago

Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641818 (Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_250/#m1356gdavk_250)

APA

Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_250/#m1356gdavk_250)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A döntési torzítások második nagy csoportja az információfeldolgozás leegyszerűsítéséből fakad. Az egyszerűsítő heurisztikák használata körüli kérdések egyre nagyobb figyelmet kapnak napjainkban, az információs dömping korában, hiszen lehetetlen annyi információt feldolgozni, amennyivel napi szinten találkozunk. Amikor több információval találkozunk, mint amennyit képesek vagyunk hatékonyan feldolgozni, információs túlterhelés (information overload) alakul ki. Információs túlterhelés esetén az egyszerűsítő és szűrő heurisztikák és az azokból adódó előnyök vagy hátrányok különösen fontos szerepet játszhatnak döntéseinkben és azok kimenetében.