Dienes Zoltán

Mitől tudomány a pszichológia?


Többszörös tesztelés

A Neyman–Pearson-féle megközelítésben elengedhetetlen tudnunk, hogy mi az a kollektíva vagy referenciaosztály, melyhez objektív valószínűségeinket – vagyis α-t és β-t – kiszámoljuk. A releváns kollektívát a vizsgálati eljárás végtelen számú alkalmazása jelenti. Például lehet egy kollektívát meghatározó vizsgálati eljárás a következő: „gyűjtsük az adatokat, és öt alkalommal számoljunk t-értéket; vessük el a H0-t minden olyan esetben, amikor a t-értékek bármelyike önmagában több mint 2,41!” Meggyőződhetünk róla, hogy ennek az eljárásnak meghatározott α és β értékei vannak. Egy másik kollektívát határoz meg a következő eljárás: „számoljuk ki a különbséget a kontrollcsoport és a három kísérleti csoport mindegyike között; vessük el a három kapcsolódó nullhipotézis bármelyikét akkor, ha a releváns t több 2-nél!” Ha ezt az eljárást végtelenszer alkalmaznánk úgy, hogy mindegyik H0 igaz, akkor milyen gyakran vetnénk el egy vagy több H0-t? Más szóval, ha elvégeznénk egy sor tesztet vagy a tesztek egy „családját”, akkor milyen gyakran követnénk el elsőfajú hibát? Ha egy t-próbát futtatunk le, akkor 0,05 annak a valószínűsége, hogy az puszta véletlenből szignifikáns legyen, feltéve, hogy 0,05-os szignifikanciaszintet használunk. Ha két t-próbát futtatunk, akkor kicsit kevesebb mint 0,10 annak a valószínűsége, hogy véletlenül elérünk legalább egy szignifikáns eredményt. Ha három t-próbát lefuttatunk, akkor annak a valószínűsége, hogy véletlenül legalább egy szignifikáns, kicsit kevesebb mint 0,15. A Neyman–Pearson-féle megközelítésben ahhoz, hogy kontrolláljuk a többszörös t-próba használatának következményét, az általános elsőfajú hibát (az ún. family-wise hibaarányt), szükség van arra, hogy minden egyes teszt esetében szigorúbb szignifikanciaszintet használjunk. Így az általános α-t megtartjuk a 0,05-os szinten. Sokféle korrekció létezik, de a Bonferronit a legkönnyebb megjegyezni. Ha k próbát végzünk el, akkor csináljuk mindegyik egyedi tesztet a 0,05/k szignifikanciaszinttel, hogy az általános α ne legyen több 0,05-nál. Így a fent említett három teszt akkor lesz szignifikáns, ha p-értékük egyenként kevesebb, mint 0,05/3 = 0,017.

Mitől tudomány a pszichológia?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 843 9

Mitől tudomány a pszichológia? Milyen logika húzódik meg a pszichológiai kutatások mögött?

Alapvető fontosságú könyvében Dienes Zoltán a tudományfilozófia és a statisztika kulcsproblémáit mutatja be, melyek közvetlenül és húsba vágóan érintik a pszichológiai kutatás gyakorlatát. A könyv a kutatás és pszichológiaoktatás szempontjából megkerülhetetlen, a hallgatók számára mindeddig nem vagy nehezen hozzáférhető elméleti viták és nagy hatású gondolkodók köré épül. Dienes világos és gördülékeny stílusban ismerteti Popper, Kuhn és Lakatos, Neyman és Pearson, Bayes, Fisher és Royall elképzeléseit.

Széles körű tanítási tapasztalatából kiindulva a szerző példáit a pszichológia tudományos gyakorlatából meríti, így a könyv mind a pszichológiai kutatásmódszertan, mind pedig az elméleti és történeti témákkal foglalkozó szemináriumok és előadások ideális segédkönyve.

Azoknak az érdeklődő haladó tanulóknak és kutatóknak, akik használni szeretnék a könyvben bemutatott statisztikai megközelítéseket, a következő internetes oldalt javasoljuk: http://www.lifesci.sussex.ac.uk/home/Zoltan_Dienes/inference/.

"Egy jó tankönyv legyen jól tanulható, tanítható és számon kérhető. Ez a könyv mindhárom követelményt maximálisan kielégíti, ezenkívül nemcsak tanulságos, hanem szórakoztató olvasmány is: a klasszikus angol humor legkiválóbb hagyományaira épül." (Mérő László)

Hivatkozás: https://mersz.hu/dienes-mitol-tudomany-a-pszichologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave