Bartók István

„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között


1

„Quomodo differt Sorites a Rhetorica gradatione quae climax vocatur? Dupliciter. Primo in gradatione non est necesse, ut propositiones, vel ex specierum et generum, vel ex causarum et effectuum necessaria copulatione fiant, quod omnino necessario in Sorite requiritur. Secundo gradatio Rhetorica non insert conclusionem ex repetitione subiecti primae propositionis et applicatione praedicati ultimae, sed inconclusam reliquit orationem. Quia inventa a Rhetoribus est non ut probatio sed tantum ut exornatio. Talis est gradatio prolixa et venusta apud Homerum Il.

Stetit Agamemnon sceptrum tenens quod elaborat Vulcanus

arte, Vulcanus autem dederat Saturnio Iovi,

Iuppiter Saturnius Mercurio,

Mercurius dederat Pelopi,

Pelops dederat Atreo,

Atreus autem moriens reliquerat Thyesti,

Thyestes donaverat Agamemnoni.

Et apud Paulum Rom. 10.

Quomodo invocabunt in quem non crediderunt?

Quomodo credent ei quem non audierunt?

Quomodo audient sine praedicante?

Quomodo praedicabunt nisi mittantur, etc.” Molnár 1564–65 k., H6r–v.

Az idézetek: Hom. Il. II, 100–107, Devecseri Gábor fordítása; Róm 10, 14–15, revideált Károlyi-fordítás.


„Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani”

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 210 5

Jelen kötet a magyar irodalom kritikatörténeti szempontú feldolgozásához kapcsolódik, az 1530-1580 közti időszak vizsgálatával. A régiség irodalmi gondolkodását jelentős részben a trivium három területének - grammatika, retorika, logika - követelményrendszere határozza meg. A külföldi kézikönyvek ismeretének nyomai vagy hazai kiadásaik alapján következtethetünk az európai irányzatok recepciójára. Különösen fontosak a magyar szerzők által szerkesztett, idegenben vagy itthon megjelent kompendiumok. A humanizmus legkiemelkedőbb alakjai mellett tudomást kell vennünk azoknak a szerzőknek hatásáról is, akikről széles körű elterjedtségük és jelentőségük ellenére a hazai szakirodalomban nem sok szó esett. Ezekben az esetekben a források ismertetésére is szükség van, hogy megállapíthassuk: gépies utánközlésről vagy alkotó átdolgozásról beszélhetünk.

A praeceptum-irodalom mellett oda kell figyelnünk azokra a megjegyzésekre is, amelyekből az egyes szerzők szövegalkotásról vallott nézeteiről alkothatunk képet. Leginkább a különböző kötetek ajánlásaiban, előszavaiban bukkanhatunk ilyenekre. Más forrásokban, mint például glosszákban, szójegyzékekben és szótártöredékekben is számos adat árulkodik a nyelvekre, nyelvhasználatra vonatkozó elképzelésekről. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésének európai folyamatához kapcsolódnak az anyanyelvű olvasás és írás kérdései. Mindezek alapján jobban megismerhetjük a korszak nyelvművelő törekvéseit, a magyar nyelvű irodalom alakulásának elméleti hátterét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-tolunk-telhetoleg-muvelni-es-gazdagitani//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave