2.4. A migráció mint transzkulturális tapasztalat (Terézia Mora, Nap mint nap)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
| 1 | Terézia Mora, Nap mint nap, 2., javított kiadás, ford. Nádori Lídia (Budapest: Jelenkor, 2023). |
| 2 | Terézia Mora, Alle Tage: Roman (München: Luchterhand, 2004). |
| 3 | Terézia Mora, „A magyar lett a privát nyelvem. Interjú Terézia Mora írónővel”, interjúkészítő: J. Győri László, Élet és irodalom, 2013. október. |
| 4 | A kétnyelvűség témájában lásd például: Luna Filipović, Bilingualism in Action: Theory and Practice (Cambridge: Cambridge University Press, 2019), https://doi.org/10.1017/9781108602235; Shahrzad Mahootian, Bilingualism, Routledge Guides to Linguistics (London–New York: Routledge, 2020); Ewa Lipińska, Język ojczysty, język obcy, język drugi: wstęp do badań dwujęzyczności (Kraków: Wydaw. Uniwersytetu Jagiellońskiego, 2003); Elżbieta Czykwin és Dorota Misiejuk, Dwujęzyczność i dwukulturowość w perspektywie psychopedagogicznej, 2. kiad. (Białystok: Trans Humana, 2002); Navracsics Judit, A kétnyelvű gyermek (Veszprém, Budapest: Pannon Egyetemi Kiadó; MTA Nyelvtudományi Intézet, 2012); Ida Kurcz et al., szerk., Psychologiczne aspekty dwujęzyczności, Psychologia: Teksty Źródłowe (Gdańsk: GWP, 2007). |
| 5 | Ennek keretében fontos megjegyezni azt is, hogy Mora egy interjúban úgy fogalmazott, a német az ő „felnőtt nyelve”, hangsúlyozva annak szerepét a szellemi függetlenség megszerzésében: „Úgy érzem, hogy amikor németül beszélek, le tudom vetni azokat a kötelékeket, amelyet még gyerekkoromban raktak rám” (Anna Dobiegała, „Historia Czarnego Człowieka”, Portret, sz. 22 [2006].) |
| 6 | A kétnyelvűség jelenségének kutatásai azt mutatják, hogy az egymással érintkezésben álló nyelvek kölcsönösen hatnak egymásra. Ennek az érintkezésnek az eredményei: az ún. transzfer, az interferencia, a kölcsönzés, a kódok átkapcsolása és az internyelv. Erről a témáról lásd: Ewa Lipińska, Język ojczysty, język obcy, język drugi: wstęp do badań dwujęzyczności (Kraków: Wydaw. Uniwersytetu Jagiellońskiego, 2003). |
| 7 | Trepte, „W poszukiwaniu innej rzeczywistości”. |
| 8 | Tatasciore, Con la lingua, contro la lingua, 11. |
| 9 | A magyar és a lengyel irodalomtudomány egyaránt gazdag szakirodalommal rendelkezik a migráns irodalomról. Lásd például: Maria Danilewicz-Zielińska, Szkice o literaturze emigracyjnej [Wrocław–Warszawa–Kraków: Zakł. nar. im. Ossolińskich wydawn, 1992); Jerzy Święch, szerk., Literatura a wyobcowanie, Prace Wydziału Humanistycznego - Lubelskie Towarzystwo Naukowe. Monografie 27 (Lublin: Lubelskie Towarzystwo Naukowe, 1990); Bolesław Klimaszewski és Wojciech Ligęza, szerk., Powroty w zapomnienie: dekada literatury emigracyjnej 1989–1999, Biblioteka polonijna 35 (Kraków: Grell, 2001); Ewa Teodorowicz-Hellman, szerk., Polska literatura migracyjna w Szwecji po roku 1989: wybrane tematy i utwory (Stockholm: Department of Slavic and Baltic Studies, Finnish, Dutch, and German, Stockholm University, 2017); Jolanta Pasterska, Wygnanie i mit: szkice o pisarzach (e)migracyjnych (Rzeszów: Wydawnictwo Uniwersytetu Rzeszowskiego, 2019); Przemysław Czapliński, Renata Makarska, és Marta Tomczok, szerk., Poetyka migracji: doświadczenie granic w literaturze polskiej przełomu XX i XXI wieku, Prace naukowe Uniwersytetu Śląskiego w Katowicach 3100 (Katowice: Wydawnictwo Uniwersytetu Śląskiego, 2013); Béládi Miklós, Pomogáts Béla, és Rónay László, szerk., A Nyugati magyar irodalom 1945 után (Budapest: Gondolat, 1986); Pomogáts Béla, „Hazatérő irodalom”, Irodalmi Szemle, sz. 9 (2008): 55–60; Németh Zoltán, „A migráns irodalom lehetőségei a közép-európai irodalmakban”, Iskolakultúra, sz. 1 (2016): 63–69; Thomka Beáta, Regénytapasztalat: korélmény, hovatartozás, nyelvváltás (Budapest: Kijárat, 2018); Schein Gábor, „Az emigráció mint a magyar irodalomtörténeti gondolkodás szerkezeti problémája”, Irodalomtörténet, sz. 1 (2019): 3–16. A Nyugat-Európából (angol és francia nyelvterületről) érkező kutatók munkáit viszont többek között a következő, 2021-ben megjelent kötet gyűjti össze: Siobhan Brownlie és Rédouane Abouddahab, szerk., Figures of the Migrant: The Roles of Literature and the Arts in Representing Migration, Routledge Interdisciplinary Perspectives on Literature 140 (New York: Routledge, 2022). |
| 10 | Teodorowicz-Hellman és Gesche, Polska literatura migracyjna w Szwecji po roku 1989, 19. |
| 11 | Uo. |
| 12 | Uo. |
| 13 | Uo., 20–21. |
| 14 | Uo., 21. |
| 15 | Uo., 22. |
| 16 | Blomqvist Tünde, Két szék között, 15. |
| 17 | Uo. |
| 18 | Uo., 16. |
| 19 | Uo. |
| 20 | Uo., 17. |
| 21 | Uo. |
| 22 | Németh Zoltán, „A migráns irodalom lehetőségei a közép-európai irodalmakban”, Iskolakultúra 26, sz. 1 (2016): 63–69, https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.1.63. |
| 23 | Uo., 19. |
| 24 | Uo. |
| 25 | Uo. |
| 26 | Kinga Siewior, Wielkie poruszenie: pojałtańskie narracje migracyjne w kulturze polskiej, Nowa humanistyka, tom XLVIII (Warszawa: Wydawnictwo Instytut Badań Literackich PAN, 2018), 38. |
| 27 | Siewior, Wielkie poruszenie, 38. |
| 28 | Søren Frank, Migration and Literature: Günter Grass, Milan Kundera, Salman Rushdie, and Jan Kjærstad (New York: Palgrave Macmillan, 2008). |
| 29 | Siewior, Wielkie poruszenie, 42. |
| 30 | Uo., 43. |
| 31 | Uo. |
| 32 | Uo. |
| 33 | Uo. |
| 34 | Részletesebben erről a témáról lásd: Siewior, Wielkie poruszenie, 46–52. |
| 35 | A könyv recepciójáról lásd például: Anke Biendarra, „Transnational Traumas: Terézia Mora’s Alle Tage”, in Emerging German-Language Novelists of the Twenty-First Century, szerk. Lyn Marven és Stuart Taberner, 2011, 46–61; Claudia Tatasciore, Con la lingua, contro la lingua; Toldi Éva, Hovatartozás-tudat, transzkulturalitás, poétikai tapasztalat. hiányzó hivatkozási adatok, nem?: Toldi Éva, Hovatartozás-tudat, transzkulturalitás, poétikai tapasztalat [Újvidék: Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2024]). |
| 36 | Claudia Tatasciore megjegyzi, hogy az S. betű Szarajevóra és Sopronra (Mora szülőhelyére) utal, a B. pedig Berlinre (a szerző jelenlegi lakóhelyére), valamint Bábelre: Tatasciore, Con la lingua, contro la lingua, 49. |
| 37 | Mora, Nap mint nap, 9. „Nennen wir die Zeit jetzt, nennen wir den Ort hier. Beschreiben wir beides wie folgt. / Eine Stadt, ein östlicherer Bezirk davon. Braune Straßen, leere oder man weiß nicht genau womit gefüllte Lagerräume und vollgestopfte Menschenheime, im Zickzack an der Bahnlinie entlang laufend, in plötzlichen Sackgassen an eine Ziegelsteinmauer stoßend. Ein Samstagmorgen, seit kurzem Herbst. ”: Mora, Alle Tage, 9. |
| 38 | Mora, Nap mint nap, 10. „Der Mann habe auch irgendwie wie ein Vogel ausgesehen, oder eine Fledermaus […]”: Mora, Alle Tage, 9. |
| 39 | Mora, Nap mint nap, 10. „Größe: circa … (sehr groß). Gewicht: circa … (sehr dünn). Arme, Beine, Rumpf, Kopf: schmal. Haut: weiß, Haar: schwarz, Gesicht: länglich […] Ein nicht schlecht aussehender Mensch. Aber gut, auch das ist etwas anderes.”: Mora, Alle Tage, 10. |
| 40 | Mora, Nap mint nap, 10. „[…] wie es um sein Gehirn steht.”: Mora, Alle Tage, 10. |
| 41 | Mora, Nap mint nap, 211–12. „Was hat er (Abel) sich dabei gedacht. Ein Gespräch anzufangen, irgendwo aufgeschnappte Geschichten übers Irrenhaus zum Besten zu geben und dann noch: Wie heißt du? Wahrscheinlich hat er sich gar nichts gedacht. In letzter Zeit hatte er einfach so viele Gespräche mit Kindern geführt, und es funktionierte so gut. Ich kann ihm jede Frage stellen, wenn es nur in der Fremdsprache ist, sagte Omar im Vertrauen zu seinem Großvater. / Jede, wirklich? / Jede, die mir einfällt. / Und, beantwortet er sie auch? / Soweit ich das beurteilen kann … / Hm, sagte Alegria. (Etwas eifersüchtig bin ich schon.) / Aber das hier, wohin sollte das führen? Anfangs, man kann es nicht begründen, ist es fast anheimelnd, die Flüche, das brutale Spiel. Später fängt es an, sich unangenehm zu entwickeln, sie verfolgen einen bis nach Hause, schreiben Fotze deiner Mutter in den fettigen Staub der Fleischereifenster. Er sieht so normal aus, sagte Mercedes Jahre später, deswegen dauert es eine Weile, bis man merkt, dass er in Wirklichkeit wie ein Magnet alles Sonderbare, Lächerliche und Traurige anzieht. Wenn dein Schicksal einmal aus den Fugen geraten ist, trägst du das Zeichen, sagte Kinga. Er lächelte nur, als wäre er ungläubig. In Wahrheit merkte er diesmal selbst, wie etwas aufzog, und versuchte, dem aus dem Weg zu gehen.”: Mora, Alle Tage, 188. |
| 42 | Mora, Nap mint nap, 85–86. „Was in diesen drei Tagen in Abel Nemas Gehirn vor sich ging, lässt sich nicht genau erfassen. […] Etwas in der Art, als hätte ein Jemand die einzelnen Teile eines Schiebespiels so lange hin und her geschoben, bis sich ein völlig neues Bild ergab. So organisierte etwas, so organisierte sich das Labyrinth in Abel Nemas bis dahin in allen Schulfächern gleichermaßen begabtem und desinteressiertem Verstand so lange um, bis alles, was bis dahin eine Rolle gespielt hatte, das Gewusel von Erinnerung und Projektion, Vergangenheit und Zukunft, das die Gänge verstopfte und in den Zimmern lärmte, irgendwo verstaut war, in geheimen Wandschränken, und er, nun leer, bereit zur Aufnahme einer einzigen Art von Wissen: von Sprache. Dies ist das Wunder, das Abel Nema widerfahren ist.”: Mora, Alle Tage, 74–75. |
| 43 | Anke S. Biendarra jogosan utat rá, hogy ez a jelenet világos utalás a Slobodan Milošević elleni eljárásra. Abel egy golyóálló üvegből készült fülkében ül, saját kérésére nincs ügyvédje és tömeges nemi erőszakban való részvétellel vádolják: Biendarra, „Transnational Traumas: Terézia Mora’s Alle Tage”, 51. |
| 44 | Terézia Mora, Nap mint nap, 468. „Angekommen bin ich nun in der vollkommenen Windstille. Ich seufze, um sie zu spüren: die Leichtigkeit im Rippenkorb. Alles ist leicht jetzt. Nicht mehr in Gips gegossen, auch nicht in Beton, kein Gehirnklumpen geistert mehr in den Ecken, ich spüre und sage es: Nun wird mein Leiden bald ein Ende haben. Mein Jahrzehnt in der Hölle ist um.”: Mora, Alle Tage, 410. |
| 45 | Ingeborg Bachmann, A kimért idő: versek (Pécs: Jelenkor, 2007), 52. |
| 46 | Biendarra, „Transnational Traumas: Terézia Mora’s Alle Tage”, 49. |