6.2. Egy transzkulturális populáris regény (Durica Katarina, Szlovákul szeretni)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2016-ban jelent meg a szlovákiai magyar Durica Katarina második regénye, amely első könyvéhez1 hasonlóan nagymértékben táplálkozik személyes élményeiből, és utal a szerző transzkulturális identitására. Az írónő ugyanis, aki Pozsonyban született, és a Csallóközben nőtt fel, igen gazdag nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezett: bejárta Afrikát, több évig Egyiptomban, Jordániában, Tunéziában és Törökországban dolgozott. További hasonlóság a Szlovákul szeretni és a Szökés Egyiptomba című regények között, hogy mindkét esetben egyértelműen a széles közönségnek szánt könyvvel van dolgunk. Ez a két faktor – a mű transzkulturális tematikája és a tömegirodalomba való besorolása – lehetővé teszi, hogy Durica Katarina Szlovákul szeretni2 című regényének példáján bemutassunk egy minden bizonnyal nem új, de korábban keveset vizsgált jelenséget, vagyis a transzkulturális populáris irodalmat.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy ezt már a jelen fejezet kezdetén bemutattuk, a populáris irodalom számos jellemzővel írható le. A továbbiakban ezek közül kettőre fogunk összpontosítani: a hősközpontúságra és a műfajközpontúságra. Az első (vagyis a hősközpontúság) arra vonatkozik, hogy a populáris kultúra szerves részét hősies figurák, azaz rendkívüli képességekkel és szerethető személyiséggel rendelkező szereplők képezik, az emberi ideálok megtestesítői, akikért rajonganak az olvasók. Az elemzett műben ezt a szerepet Petra, egy fiatal, művelt, tehetséges és csinos szlovákiai magyar származású bécsi lakos játssza, akinek az élete első látásra viszonylag nyugodt és problémamentes. Jól fizető állást tölt be egy művészeti galériában, amelybe közvetlenül a bécsi egyetemen folytatott művészettörténeti tanulmányait követően került.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kezdetben tehát a főszereplő kreációja hasonlít arra, amit a chick-lit típusú művekből ismerünk.4 Az úgynevezett chick-lit irodalom – amelynek magyar megfelelője a szingliregény – főszereplője egy húszas-harmincas évei körül járó egyedülálló nő, aki fordulóponthoz érkezik az életében, és akinek egyetlen „komoly” gondja a megfelelő partner hiánya. Petra nem keresi a szerelmet, de mint tipikus chick-lites szereplő, változtatni szeretne az életén és „be akarja teljesíteni az álmait”. Az ő esetében ez egy afrikai, pontosabban tanzániai utazást jelent, amelynek során a főnöke megbízásából afrikai kézműves termékeket vásárol.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv első két fejezete Darban es Salaamban játszódik, amely egy egyszerű bináris oppozíció alapján állítódik szembe Pozsonnyal, Petra szülővárosával. Így az európai város a főszereplő szemében a nyugati civilizáció szimbólumaként reprezentálódik (annak minden előnyével és hátrányával együtt), míg az afrikai – az általános posztkoloniális gondolkodást követve – egyrészt vad, veszélyes és piszkos, másrészt pedig színes és egzotikus helyként jelenik meg. A Szlovákul szeretni nem törekszik tehát Afrika problematizálására, a témával kapcsolatos megjegyzések többnyire felszínesek, és az Afrikáról mint „fekete kontinensről” alkotott sztereotip eurocentrikus képhez állnak a legközelebb:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A poros utcán hemzsegtek a színes ruhákat viselő, hadonászó, kiabáló népek, a sofőrök szinte semmilyen közlekedési szabályt nem tartottak be, életveszélyesen kerülgették a szamarakat, lovakat. Ez a hely nem a földi paradicsom, hanem maga a pokol.5
[…] Petra egyre inkább szívébe fogadta a várost és a lakóit, akik nyomorúságos körülményeik ellenére egyfolytában vigyorogtak.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezen még az „Afrika elvarázsolására” tett kísérletnek tekinthető jelenet sem változtat, amely egy helyi házaló, a Phily-Phily nevű tanzániai árus történetét meséli el, akiről a főszereplő feltételezéseivel ellentétben a legvégén kiderül, hogy becsületes.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén sztereotipikusan ábrázolja a regény azokat az európaiakat, akikkel Petra afrikai tartózkodása során találkozik. A két haditudósító, az olasz Francesca és a német Heinrik ugyanis a saját nemzeteik sztereotipikus képviselői. Ez különösen Francesca megformálásában mutatkozik meg, aki tipikus olasz módjára hangosan viselkedik, egyfolytában veszekszik a párjával, és állandóan késik. Később a regényben találkozunk még egy Feri nevű karakterrel is, a szlovákiai magyarok egyik jellegzetes típusával, aki nem túl okos, de a családja és a hazája iránt elkötelezett „jó fiú”, a DAC csapatának hűséges szurkolója, illetve Petra főnökével, Daniellel, egy gonosz és kegyetlen műgyűjtővel, aki miatt Petra bűncselekménybe keveredik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A témával foglalkozó szakirodalom rámutat, hogy a szereplők ilyetén megalkotottsága jellemző a populáris irodalomra, amennyiben általában egydimenziós és pszichológiailag nem túl összetett karakterekkel találkozunk.7 Ahogy Benyovszky Krisztián írja, a szereplők megteremtésének ezt a módját azonban nem a populáris irodalom gyengeségének kell tekinteni, hanem annak szerves részének. Azáltal, hogy a szereplők némileg redukált formát vesznek fel, képesek betölteni azt a funkciót, amiért létrehozták őket: szimbolizálni, megtestesíteni, ábrázolni a szerző által választott eszményeket, jellemzőket.8 A Szlovákul szeretni című regény esetében az az eszmény, amelynek bemutatását megcélozza a szerző, a transzkulturalitás. A regény szinte minden szereplője transzkulturális potenciált hordoz: vagy transzkulturális identitással rendelkezik, vagy ilyen helyzetekbe kerül, vagy mindkettő jellemző rá. Ebből a szempontból észrevehető, hogy a szereplők általában két, egymást több helyen átszövő szál valamelyikébe sorolhatók: az afrikaiba vagy a szlovákiai magyarba. Az afrikaiba a már említett két haditudósítón kívül Sali, Petra szerelme tartozik még, egy fekete bőrű férfi, aki Európában nőtt fel; a szlovákiai magyarba pedig a korábban már említett Feri, valamint Petra családjának összes tagja: a nővére, Erika, a szülei, Vali néni, továbbá a rokona, Szabolcs. Rajtuk kívül a regényben még két olyan karakter szerepel, akik összekötik a két szálat: az egyik Paul, szlovákiai magyar migránsok gyereke, a Svájcban élő férfi, aki azért utazik el Tanzániába, hogy biciklivel körbejárja a Kilimandzsárót. A másik pedig maga a főszereplő, Petra, aki több helyhez kötődik, ezért szupertranszkulturális karakternek tekinthető: szlovákiai magyar származású, Pozsonyban született, Bécsben járt egyetemre, Tanzániába utazik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az említett szereplők számára a transzkulturalitás nem csupán egy tulajdonság vagy adottság, hanem egy probléma, egy helyzet is, amellyel meg kell küzdeniük. Ugyanis kisebb vagy nagyobb mértékben szinte mindegyiküket végigkíséri a kirekesztés, a marginalizáció és a másság. Mindannyian olyan problémákkal szembesülnek, mint a diszkrimináció, az elidegenedés, a hovatartozás és a stabilitás hiánya, a „nem-otthonlét”. Erre jó példa Petra esete, aki már nyelvi szinten is a kirekesztettek közé sorolható. Az osztrákok szerint nem beszél elég jól németül, a szlovákok számára túl gyenge a szlovákja, a magyarok pedig túl erősnek találják az akcentusát. Ezért inkább az angolt részesíti előnyben, amikor Pozsonyban bevásárolni megy, sőt akkor is, amikor a hozzá hasonlóan szlovákiai magyar származású Paullal beszél. A Másik pozícióját egyébként Petra életének szinte minden területén és szakaszában elfoglalja: szlovákiai magyarként Pozsonyban nőtt fel, a bécsi egyetemen diplomázott, egy bécsi galériában dolgozik, és Afrikába utazik. Sőt, még a Szlovákiába való visszatérése után is azzal az érzéssel küszködik, hogy nincs a helyén:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hiába beszélt Petra több nyelvet, hiába nőtt fel kétnyelvű környezetben, ha egy ideig nem használta a szlovákot, meg sem tudott szólalni. Soha nem álmodott szlovákul, és sosem tudott szlovákul szeretni.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tárgyalt kontextusban jelentős továbbá a ruandai születésű Sali története is, aki annak ellenére, hogy európai neveltetésben részesült (Brüsszelben nőtt föl), Vali néni szerint fekete bőrszíne miatt nem elég jó Petrának, Szabolcs szemében meg egyenesen bűnözőnek számít. Ez a helyzet azért is érdekes, mert mutatja, hogy azok, akiket kirekesztenek, nagyon gyorsan kirekesztőkké is válhatnak. Vali néni ugyanis, akit zavar Sali bőrszíne, maga is Svájcba disszidált migráns, Szabolcs pedig kis faluból származó szlovákiai magyar, akinek Pesten „sikerült” karriert építenie.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekben ismertetett karakterépítés módszere mellett a populáris irodalom másik jellemző vonása a műfajközpontúság, amely a közönség és a szerző nézőpontját egyaránt érinti. Először is az az elképzelés, hogy a közönség számára könnyen azonosítható legyen a műfaj, lehetővé teszi, hogy az olvasó megfogalmazza a művel szembeni elvárásait. Másodszor ez arra is utal, hogy egy populáris mű szerzője legtöbbször egy bizonyos műfaji mintát követ, amely alatt az irodalmi mű kompozícióját, stilisztikáját, témáit, nyelvezetét meghatározó szabályrendszert értjük.10 Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti az adott műfaj abszolút hű reprodukcióját. Ugyanis „a műfaji mintakövetés uralkodó tendenciája mellett a műfajok keverése, lebontása vagy újrakomponálása a populáris kultúra állandó kísérőjelenségei közé tartozik.”11

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Szlovákul szeretni című regény három műfaji hagyományból merít. Az első a fentiekben már említett chick-lit, amely jelentős hasonlóságokat mutat a hagyományos szerelmes/romantikus regénnyel. A Szlovákul szeretni egyik fő témája ugyanis Petra és Sali szerelmi története. A műfaj szabályainak megfelelően a kettejük közötti érzés romantikus és szenvedélyes, ami helyenként a „harlekin” szerelmes füzetek szintjére süllyeszti a regényt. Példaként említhető a kocsiban játszódó szexjelenet, amely a szerelmes füzeteknél megszokott összes kifejezési eszközt felhasználja:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

– Szeretlek! – lihegte Sali, miközben a lány hátát tartotta. Nem számított az idő és a hely, hogy akár le is késheti a repülőt, vagy bárki megláthatja őket, vagy akár meg is büntethetik mindkettőjüket közszeméremsértésért. Úgy szeretkeztek a párás autóablak mögött a sofőrülésen, mintha nem lenne holnap, nem számítana tér és idő, munkahely és kötelesség, bécsi főnök vagy zsarnok apa. Petra simogatta Sali nyakát, harapdálta a fülét, csókolta, ahol érte. A férfi kigombolta a blúzát, és kezébe vette Petra hófehér mellét.12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerelmi történet alakulása némi utalást mutat a klasszikus Rómeó és Júlia történetre is. Sali és Petra őszinte és erős vonzalmat éreznek egymás iránt, de ez nem bizonyul elégnek ahhoz, hogy együtt maradhassanak. Két teljesen különböző világból érkeznek, a kapcsolatuk megszakításához vezető konfliktus pedig (transz)kulturális eredetű. Sali Ruandából származik, ő volt az egyetlen a családjából, akit a polgárháborúból a Belgiumban élő nagybátyja ki tudott menteni. Belgiumban nevelkedett és az Egyesült Államokban járt egyetemre, ahol közgazdaságból diplomázott. Tehát ugyanúgy, mint a szerelme, nyugati nevelésben részesült, de (mint feltételezhető, mert sajnos ez a téma nem kerül mélyrehatóan kifejtésre a könyvben) nem képes kiheverni a szerettei halála okozta traumát, és úgy érzi, Afrikában van a helye. Petra, akinek az apja egyik napról a másikra elhagyta a családját kislány korában, és Ausztráliába disszidált, szintén nem mentes a traumáktól, és tisztában van vele, hogy Salival való kapcsolatának kevés esélye van a sikerre:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Petra ekkor döbbent rá, hogy ők ketten nem élhetnek itt. Bárhogy alakul is kettejük kapcsolata, egy másik helyet kell választaniuk, ahol mindketten a nulláról indulnak. Ahol nem kell emlékek és sérelmek között élni. A kelet-európai családi traumáival pont ugyanúgy egyedül maradna, mint Sali a ruandai mészárlás élményeivel.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

És valóban, Petra és Sali szerelmi története nem végződik boldogan, ami a műfajtól való eltérésnek tekinthető. A szerelmesek erős érzelmeik ellenére elválnak, Sali visszatér Afrikába, Petra pedig Pozsonyban marad. Ennek nyomán a regény közepe táján a szerelmi szál háttérbe szorul, és átadja helyét a bűnügyi cselekménynek. Így a Szlovákul szeretni szerelmes regényből teljes értékű krimivé válik. A pozsonyi repülőtéren, ahová Petra Afrikából érkezik, hogy még egyszer utoljára meglátogassa haldokló apját, műkincscsempészettel vádolják meg és őrizetbe veszik. Petra hamarosan rájön, hogy az értékes műalkotást a főnöke megbízottja helyezte el a poggyászában. A határőrök azonban nem hisznek a magyarázatának. Így Petra zsarolást követően arra kényszerül, hogy együttműködjön a titkosszolgálattal. Végül a kínos helyzetből való kikeveredésben unokatestvére, Szabolcs segít neki, aki kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik befolyásos körökben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A titkosszolgálati szál egyértelmű párhuzam Petra apjának a történetével, aki harminc évvel ezelőtt azért disszidált és hagyta el a családját, mert nem volt hajlandó együttműködni a kommunistákkal. Az apa történetével egyébként a regény nagyon részletesen foglalkozik, ami a többi családtag történetével együtt egy harmadik műfaji hagyományra való utalásként is értelmezhető: a sagára. Az erre jellemző műfaji követelményeknek megfelelően a regényt nagyrészt Petra családjának története keretezi, amely lehetővé teszi a szlovákiai magyarok sorsának, illetve sorsuk több lehetséges változatának a bemutatását. Egyértelmű ugyanis, hogy a szlovákiai magyarok problémáinak a bemutatása volt a regény egyik fő célja. Ez a tény a Szlovákul szeretni című regényt a populáris irodalom azon művei közé sorolja, amelyek fontos szerepet játszanak az etnikai identitás fenntartásában. Ahogy Grażyna Gajewska megjegyzi, az etnikai identitás fenntartása fontos jellegzetessége a kortárs populáris irodalomnak, amely „a multikulturalizmus és a globalizáció korában nem feltétlenül csak olcsó szórakozást képez a műveletlen és igénytelen tömegek számára.”14 Gajewska ebben az összefüggésben példaként hozza fel a mai, városban lakó indiánokat, akik a régi westerneket nézik. Szerinte ez a jelenség nem feltétlenül a tömegkultúra iránti rajongás megnyilvánulása, hanem egy olyan kor emlékének újrateremtése, amikor Amerika őslakosai és az Európából érkezett jövevények közötti küzdelem még nem ért véget az őslakosok nyugati civilizáció általi teljes leigázásával. Ez a cselekvés tehát identitásképző potenciállal bír, ahogyan az is, ami a regényünkben a szlovákiai magyarokat érinti. A Szlovákul szeretni tehát egyszerre mozgósítja a szerelmes regény, a krimi és a saga műfaji hagyományait, amivel a populáris irodalom három alapvető, a potenciális olvasó által könnyen azonosítható műfajára utal.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

***
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Durica Katarina Szlovákul szeretni című műve a populáris irodalom példája, amit egyértelműen bizonyít a szereplők rendszerének felépítése, valamint az, hogy három könnyen felismerhető műfaji hagyományra hivatkozik. Tematikai szempontból a narráció fontos egységesítő tényezője a regény valamennyi szereplője által képviselt transzkulturalitás. Ezek a tényezők arra késztetnek bennünket, hogy Durica Katarina művét az úgynevezett transzkulturális populáris regény példájának tekintsük, vagyis egy olyan műfajként, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az úgynevezett transzkulturális populáris regény, mint minden populáris mű, jól ismert és könnyen felismerhető műfaji mintákból merít.
  2. A regényben ábrázolt fő konfliktusok transzkulturális jellegűek.
  3. Mind a főszereplő, mind a mellékszereplők sztereotip módon jelennek meg a műben. Portréik nincsenek elmélyítve, és a szerző által választott értékre, vagyis a transzkulturalizmus illusztrálására szolgálnak.
  4. A regény szereplőinek a többsége transzkulturális potenciállal rendelkezik: transzkulturális identitású, és/vagy transzkulturálisnak nevezhető helyzetekbe kerülnek.
  5. A szórakoztatás mellett az úgynevezett transzkulturális populáris regény egyik fontos célja az etnikai identitás fenntartása vagy annak megkérdőjelezése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Szlovákul szeretni a transzkulturális populáris regény mintapéldájának tekinthető, de Durica Katarina regénye nyilván nem az egyetlen példa a tárgyalt műfajra. Párhuzamként Deborah Feldman Unortodox – A másik út – Hogyan fordítottam hátat a haszid közösségnek15 (eredetiben: Unortodox. The Scandalous Rejection of My Hasidic Roots)16 című műve említhető, valamint annak folytatása, az Exodus – Hogyan találtam meg a saját utam, miután kiléptem a haszid közösségből (eredetiben: Exodus: A Memoir).17 Mindkettő transzkulturális síkon játszódik, különös tekintettel a zsidó, amerikai és magyar kulturális területekre.
 
1 Első regénye Szökés Egyiptomba címmel jelent meg 2013-ban a Jaffa Kiadónál: Durica Katarina, Szökés Egyiptomba (Budapest: Jaffa, 2013).
2 Durica Katarina, Szlovákul szeretni (Budapest: Libri, 2016).
3 Ezen a ponton érdemes kiemelni, hogy a jelen értelmezés nem az első, amely Durica Katarina regényének transzkulturális kérdéseivel foglalkozik. Petres Csizmadia Gabriella már vizsgálta a művet az identitás kérdéseinek szempontjából: Petres Csizmadia Gabriella, „Idegenségtapasztalat Durica Katarina Szlovákul szeretni című regényében”, Irodalmi Szemle, sz. 6 (2017): 54–64.
4 Erről a műfajról többet lásd például: Suzanne Ferriss és Mallory Young, szerk., Chick Lit, 1. kiad., 2013); Séllei Nóra, „Bridget Jones and Hungarian Chick Lit”, in Chick Lit, 1. kiad., szerk. Suzanne Ferriss és Mallory Young (2013). innen hiányoznak hivatkozási adatok: New York: Routledge, 2006, 175-191.
5 Durica Katarina, Szlovákul szeretni, 10–11.
6 Uo., 13.
7 Umberto Eco is foglalkozott ezzel a kérdéssel a már klasszikusnak tartott Il superuomo di massa. Retorica e ideologia nel romanzo popolare (2001) című művében, de ez a gondolat gyakran visszatér a populáris irodalom kérdéseit értelmező tanulmányokban: Umberto Eco, Il superuomo di massa: Retorica e ideologia nel romanzo popolare (Milano: Bompiani, 1976).
8 Benyovszky Krisztián, Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához, 103–4.
9 Durica Katarina, Szlovákul szeretni, 236.
10 Benyovszky Krisztián, Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához, 27.
11 Uo.
12 Durica Katarina, Szlovákul szeretni, 88–89.
13 Uo., 273.
14 Grażyna Gajewska, „Teksty kultury popularnej w badaniach humanistycznych”, in Tropy literatury i kultury popularnej, szerk. Sławomir Buryła et al. (Warszawa: Wydawnictwo Instytut Badań Literackich PAN, 2014), 18.
15 Deborah Feldman, Unortodox: a másik út: hogyan fordítottam hátat a haszid közösségnek, ford. Getto Katalin (Budapest: Libri, 2020).
16 Deborah Feldman, Unorthodox: the scandalous rejection of my Hasidic roots (New York: Simon & Schuster, 2012).
17 Deborah Feldman, Exodus: a Memoir (New York: Blue Rider Press, 2014).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave