Sohár Anikó (szerk.)

Tripliciter dicere

Szokott és szokatlan fordítási jelenségek


1

A tanulmány során a „tulajdonság”, „nélkülözhetetlen (feltétel)”, „elégséges (feltétel)” és „releváns (tulajdonság)” kifejezéseket a Peter Achinstein által meghatározott értelemben használom, ahogy azt a „definíció” fogalmának alapos megvitatása során a Concepts of Science (1968) című munkájában megfogalmazta:

„Tág értelemben használom a »tulajdonság« szót egy dologra vonatkozó bármely tényre, amely megadható [...] annak definíciójában” (Achinstein 1968: 1).

„Ha azt mondjuk, hogy egy P tulajdonság X létezéséhez logikailag nélkülözhetetlen, az alatt azt értem, hogy amikor az X kifejezést használjuk és egy dologból hiányzik a P tulajdonság, akkor az nem osztályozható X-ként attól függetlenül, hogy milyen más tulajdonságokkal rendelkezik. A kérdés fel sem merül, ha a tulajdonság bizonyosan hiányzik” (Achinstein 1968: 3).

„Ha egy tulajdonság X létezéséhez logikailag elégséges, az alatt azt értem, hogy amikor az X kifejezést használjuk és egy dolog bír ezzel tulajdonsággal, akkor az ezzel a tulajdonsággal bíró tárgy helyesen osztályozható X-ként függetlenül attól, hogy milyen más tulajdonságokkal rendelkezik. A kérdés fel sem merül, ha a tulajdonság bizonyosan megtalálható” (Achinstein 1968: 5).

„[Releváns] alatt azt értem, hogy ha egy dolog tudvalevőleg rendelkezik bizonyos tulajdonságokkal, míg mások hiányoznak belőle, akkor általában az a tény, hogy a dolog birtokában van-e vagy sem a kérdéses tulajdonságnak legalább kismértékben számítani fog annak eldöntésében, hogy a dolog X-e; és ha tudott, hogy elégséges mértékben birtokol-e vagy sem bizonyos tulajdonságokat, ez a tény jogosan lehet elég annak eldöntésére, hogy a dolog X-e” (Achinstein 1968: 6).

„Hogy milyen és mennyi [releváns tulajdonságnak] kell birtokában lennie, attól függ, hogy egyes tulajdonságok vagy a tulajdonságok egy halmaza mennyire központi szerepet tölt be. X két szemantikailag szükséges tulajdonságát illetően azt állítani, hogy az egyik központibb X számára, mint a másik, olyan, mintha azt állítanánk, hogy ha egy valós vagy feltételezett dolog birtokolja előbbit (vagy ennek hiányában van), az többet számít a dolog X-nek való osztályozásakor, mint a második tulajdonsággal bírás vagy ennek hiánya” (Achinstein 1968: 20).


Tripliciter dicere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 228 0

A kötet tizennégy fordítástudományi tanulmányt vonultat föl, négy részben. Az első rész a fordítás és egyetem alcímet viseli, három tanulmánya a fordítás és oktatás témakörét járja körbe két kísérlet és egy utánkövetés formájában. A második rész három fordítástudományi elemzést tartalmaz, melyek közül kettő a műfordítók helyzetét vizsgálja, a harmadik pedig magát a fordítástudomány tárgyát osztályozza. A harmadik rész konkrét műfordításokra összpontosít és három esettanulmányt sorakoztat föl: a példák egy olasz történelmi regény angol, német és magyar fordításai, illetve a kanadai-magyar műfordítási áramlatból, valamint egy hazai irodalmi együttműködésből származnak. A negyedik rész öt, kiemelkedő jelentőségű, eredetileg angolul írt fordítástudományi munka magyar fordítását tartalmazza, amelyeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordító és tolmács mesterszakos hallgatói, illetve fordítástudományi kutatásokat végző doktoranduszai készítettek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sohar-tripliciter-dicere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave