Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A vízáramlási lerakódási alakzatok rendszere és hierarchiája

Ennek a rendszernek az építőelemek egymásra településén és genetikáján kell alapulnia. A rétegesség leíró fogalmainak sorrendje (17.28 ábra) azonban csak az ülepedési egységek nagyságrendi növekedését érzékelteti, a keletkezés részleteiről szinte semmit sem árul el. Ezért a lerakódási alakzatokat Hjulström (1939) óta az áramlási sebesség, a vízfenéki nyírás, ill. az átlagos szemcsenagyság, vagy a Reynolds- és a Froude-számok együttes figyelembevételével kezdték értékelni. A tisztán a vízsebességre, ill. a Reynolds- és Froude-számokra alapított diagramokban (pl. Tanner 1978) azonban a felhalmozódási alakzatoknak csak egy részét sikerült elhelyezni anélkül, hogy azok a természetes sorrendben követnék egymást. A valósághoz hívebben tájékoztatnak erről a sebességet, ill. a medri nyírófeszültséget a szemcsemérettel összevető fázisdiagramok (Harms 1975; Allen 1968; Leeder 1980, 1982). De még a legtökéletesebb fázisdiagram is csak a főformákat és azok sorrendjét képes — sok átfedéssel — megragadni. Valójában e főformákon belül számos olyan alakzat létezik, amely — szemcseátmérőkben kifejezett magassága, áramlási örvények formálta alakja, és tengelyének az áramlás fő irányához mért helyzete szerint — hidrodinamikailag különbözik a többitől. Az áramlási vektortérnek az alakzatokat létrehozó összetevői ui. azokat csak bizonyos határig növelik. E határ túllépése azonban a meglévő alakzat pusztulását, ill. egy magasabb rendű vektortérnek megfelelő, új alakzat létrejöttét eredményezi. Minden egyes alakzat az áramlás meghatározott viszonyai között keletkezik: ezért térben és időben váltják egymást. Egy részük a harántmetszet állandósága mellett oldalirányban megnyúlt (kétdimenziós); más részüknek a harántmetszete csapásirányban változik (ezek háromdimenziósak). Folyásirányú megnyúlása esetén az alakzatot longitudinálisnak (L), folyásirányt keresztező megnyúlása esetén transzverzálisnak (T) nevezzük. A felső és alsó áramlási rendszer sík rétegeinek mellőzésével fennmaradó 11 áramlási alakzat (17.29 ábra) Allen (1968) nyomán a következőképpen jellemezhető.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave