MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Bevezetés a fordítás elméletébe
- Míg az irodalmi megközelítés kiemelkedő írók, költők műveinek, azaz művészi szövegeknek a fordítását vizsgálja, a nyelvészt nemcsak irodalmi értékű szövegek fordítása érdekli, hanem a fordítandó szövegek legszélesebb skálája – a műszaki-tudományos szövegektől kezdve a reklámszövegeken keresztül a használati utasítások szövegéig, nem zárva ki természetesen a vizsgálati körből a művészi szövegeket sem.
- Míg az irodalmi megközelítés kiemelkedő fordítók munkásságát vizsgálja, a nyelvészetet a fordítók és tolmácsok óriási tömegének mindennapi munkája (is) érdekli.
- Míg az irodalmi megközelítést az egyéni, esetleg szokatlan, eredeti, meglepő fordítói megoldások érdeklik, a nyelvészet a tömeges megoldásokat sem tartja méltatlan kutatási tárgynak, a fordító által végzett összes műveletet (transzformációt, transzlációt) igyekszik leírni és megmagyarázni.
- Az irodalmi megközelítést csak a fordítás végeredménye érdekli, míg a nyelvészeket a fordítás folyamata is, azaz, hogy mi megy végbe a fordító fejében fordítás közben.
- Az irodalmi megközelítés sokszor normatív (előíró), arról beszél, milyen legyen a jó fordítás, mit kell tennie a jó fordítónak, a nyelvészeti megközelítés inkább deszkriptív (leíró), arról beszél, milyen a fordítás, mit tesz a fordító, amikor fordít.
- Az előbbi különbségnek megfelelően az irodalmi megközelítésben gyakori az értékelés, míg a nyelvészeti megközelítés igyekszik elkerülni az értékelést, mindent fordításként vizsgál, amit a fordító vagy a kiadó annak szánt.
Tartalomjegyzék
- BEVEZETÉS A FORDÍTÁS ELMÉLETÉBE
- Impresszum
- Előszó
- Első rész. A fordítás elmélete
- 1. A nyelvészeti fordításelmélet keletkezése
- 1.1. A fordítói tevékenység jellege
- 1.2. A fordítói tevékenység eszköze
- 1.3. A fordítói tevékenység tárgya
- 1.4. Van-e folytonosság a fordításelméletben?
- 1.5. A fordítás mint szakma
- 1.6. A fordítás mint tantárgy
- 1.7. A fordítás mint kutatási tárgy
- 1.8. A műfordítás és a szakfordítás aránya
- 1.9. A nyelvészet megjelenése
- 1.10. Az irodalmi és a nyelvészeti megközelítés
- 1.11. Fordításelmélet és kontrasztív nyelvészet
- 1.12. A fordításelmélet és a kontrasztív nyelvészet különbsége
- 1.13. Fordításelmélet és kontrasztív szövegnyelvészet
- 1.14. A fordítási szituáció nyelvi és nyelven kívüli elemei
- 1.15. A fordításelmélet mint interdiszciplináris tudomány
- 1.16. A fordításelmélet mint hasznos tudomány
- 1.17. A fordításelmélet mint alkalmazott nyelvészet
- 1.18. A fordításelmélet definíciója
- 1.19. A nyelvészeti fordításelmélet első korszaka
- 1.1. A fordítói tevékenység jellege
- 2. Fordításelmélet és szociolingvisztika
- 2.1. Egyéni beszédsajátosságok visszaadása
- 2.2. Tájnyelvi jellegzetességek visszaadása
- 2.3. Alá- és fölérendeltségi viszonyok visszaadása
- 2.4. Az ekvivalens nélküli lexika fordítása
- 2.5. Fordíthatóság – fordíthatatlanság
- 2.6. A reáliák és a fordíthatatlanság
- 2.7. Mit nyújthat a fordítástudomány a szociolingvisztikának?
- 2.8. Mit nyújthat a szociolingvisztika a fordítástudománynak?
- 2.9. Új kihívások a fordítás szociolingvisztikája számára
- 2.1. Egyéni beszédsajátosságok visszaadása
- 3. Fordításelmélet és pszicholingvisztika
- 3.1. Percepció és produkció a fordításban
- 3.2. Fordítás és kétnyelvűség
- 3.3. A szinkrontolmácsolás mint pszicholingvisztikai kísérlet
- 3.4. A hallgatás és a beszélés egyidejűsége
- 3.5. A percepció aktivitása
- 3.6. Tolmácsolástól független kísérletek
- 3.7. A valószínűségi előrejelzés
- 3.8. A fordítás/tolmácsolás egysége
- 3.9. Anyaggyűjtési nehézségek
- 3.10. A tolmács személyiségjegyei
- 3.11. A fordító „belső beszéde” és az introspekciós módszer
- 3.1. Percepció és produkció a fordításban
- 4. Fordításelmélet és szövegnyelvészet
- 4.1. Szövegközpontúság a fordításban
- 4.2. Eltávolodás a szövegtől
- 4.3. Visszatérés a szöveghez
- 4.4. A belső szerveződés felőli megközelítés
- 4.5. A szövegtípusok felőli megközelítés
- 4.6. Szakszövegtipológia
- 4.7. A két megközelítés integrációja
- 4.8. A kvázi-helyesség kutatása
- 4.9. Szkepticizmus a szövegszintű megközelítéssel kapcsolatban
- 4.10. A szövegnyelvészet központi szerepe a fordítástudományban
- 4.1. Szövegközpontúság a fordításban
- 5. A fordítás folyamatának nyelvészeti modelljei
- 6. Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben
- 6.1. Az olvasó, a fordító és a kutató ekvivalencia-felfogása
- 6.2. Az ekvivalencia különböző megközelítései
- 6.3. Catford ekvivalencia-felfogása
- 6.4. Nida ekvivalencia-felfogása
- 6.5. Egyéb ekvivalencia-felfogások
- 6.6. Mit kell megőrizni a fordításban?
- 6.7. Komisszarov ekvivalencia-felfogása
- 6.8. A kommunikatív ekvivalencia feltételei
- 6.9. Az ekvivalencia fogalmának elvetése
- 6.10. Az ekvivalecia fogalmának jelentősége
- 6.1. Az olvasó, a fordító és a kutató ekvivalencia-felfogása
- 7. Merre tart ma a fordítástudomány?
- 7.1. Új elnevezés
- 7.2. Új társadalmi feladatok
- 7.3. Új műhelyek
- 7.4. Új folyóiratok
- 7.5. Új könyvsorozatok, enciklopédiák
- 7.6. Új kutatási módszerek (empirikus módszerek)
- 7.7. Új kutatási módszerek (korpuszelemzés)
- 7.8. Új tudományos paradigmák
- 7.9. Új segédtudomány: az interkulturális kommunikáció
- 7.10. Új témák – médiafordítás
- 7.11. Hogyan születnek az új témák?
- 7.12. A nyelvészeti fordításelmélet második és harmadik korszaka
- 7.13. Merre tart a magyar fordítástudomány?
- 7.1. Új elnevezés
- 1. A nyelvészeti fordításelmélet keletkezése
- Második rész. A fordítástudomány terminológiája
- Függelék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 193 6
A könyv első része a fordítás nyelvészeti megközelítésének keletkezését, a nyelvészeti fordítástudomány önálló tudománnyá válását írja le. Az egyes fejezetek bemutatják a fordítás folyamatában szerepet játszó összes nyelvi és nyelven kívüli tényezőt: a forrásnyelvet és a célnyelvet, a forrásnyelvi szöveget és a célnyelvi szöveget, a forrásnyelvi feladót, a fordítót és a célnyelvi olvasót, valamint a fordítás létrejöttének földrajzi, történelmi és társadalmi körülményeit, s megvizsgálják, hogy a fordításelmélet különböző „segédtudományai” – a kontrasztív nyelvészet, a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika és a szövegnyelvészet – hogyan segítik a fordításelméletet e tényezők tanulmányozásában. Külön fejezetet szentelünk a fordításkutatás két nagy elméleti problémájának: a fordítási folyamat modellálásának és a fordítási ekvivalencia kérdésének. A könyv második része több mint száz fordítástudományi és a fordítással összefüggő általános és alkalmazott nyelvészeti terminus magyarázatát tartalmazza.
Hivatkozás: https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-elmeletebe//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
