Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Korai interakciós minták koraszülötteknél

Az anya-gyermek interakciók vizsgálata viszonylag úttörő területe volt a koraszülött-kutatásoknak az 1980-as években, amikor Bowlby kötődéselmélete és Ainsworth kutatásai már javában virágkorukat élték. Ennek oka az volt, hogy a koraszülöttek és ezen belül is a magas rizikójúnak számító igen kis súllyal (750-1100 gramm) születettek túlélési aránya csak az 1980-as években növekedett meg világszerte az orvosi technika fejlődésének köszönhetően (Hámori 2005). Az igen kis súlyú koraszülöttek esetében – a túlélési arány növekedése ellenére – csak korlátozott lehetőség volt arra, hogy a korai anya-csecsemő interakciókat természetes folyamatukban lehessen vizsgálni, amíg az újszülött az intenzív koraszülött osztályon volt. Az életmentés és az életfunkciók beállítása a születést követő első hetekben a legfontosabb feladat. Sőt a csecsemő még állapota stabilizálódása után is intenzív kórházi kezelést igényelhet. A gondozási feladatokat általában a nővérek látják el, az anya pedig sokszor csak egy, másfél hónap múlva nyúlhat vagy mer nyúlni gyermekéhez. A legkoraibb interakciós készségek felmérése ezért általában a neurológiai és a neonatológiai vizsgálatok során történhetett meg, tehát nem az anyával való interakció menetében.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave