Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


A szeparációs szorongás kapcsolata a bánattal és a gyásszal

Bowlby a szeparációs szorongást a gyermekkori bánat és gyász folyamatával is összekapcsolta. Robertson megfigyelése, miszerint az anyjuktól elszakított gyermekek a szeparációt követően három szakaszon mennek keresztül érzelmi reakcióikat illetően, alapvető kiindulópont volt ennek a folyamatnak a magyarázatában. Eszerint normál esetben, ha veszélyhelyzetet észlel a gyermek, és az anya elérhető, akkor a kötődési rendszer aktiválódik, és megjelenik a kötődési viselkedés, amely az anyához való közelség elérését célozza meg. Ha azonban egy ugyanilyen szituációban az anya átmenetileg nem elérhető, akkor a kötődési rendszer aktiválódását a szeparációs szorongás és az anya távolléte elleni tiltakozás és harag kíséri. Ha az anya még ekkor sem elérhető, akkor a kétségbeesés szakaszába kerül a gyermek, amelyet Bowlby a bánat és a gyász periódusának tekintett. Végül a harmadik szakaszban, a tagadás szakaszában a gyermek – a szorongással és a veszteséggel szembeni védekezésképpen – az anyával való kapcsolat megszűnését éli át, miközben tagadja a veszteség tényét. Bowlby e harmadik szakaszt tartotta kritikusnak. A veszteség élményének – és vele együtt a kapcsolat fontosságának – a tagadása azért lehet hosszú távon patogén, mert akadályozza a későbbi érzelmi kapcsolatok létrehozására való képességet. Következésképp a személyiségfejlődés zavaraihoz vezethet, mint ahogy azt Bowlby a családi kapcsolataikban sérült fiatalokkal folytatott terápiás munkája során is tapasztalta (Bowlby, 1960a).

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave