Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Az árván maradt gyermekek lelki egészségének kutatása

Bowlby és munkacsoportja hat hónap alatt készítette el a WHO számára a beszámolót, amely alkalmat adott arra, hogy az akkor már rendelkezésre álló, más kutatócsoportok által gyűjtött megfigyeléseket is összegezze és értelmezze. Így használta fel René Spitz (1945) egyesült államokbeli megfigyeléseit az árvaházakba került csecsemők megzavart érzelmi fejlődéséről és a tünetegyüttesről, amelyet Spitz hospitalizmusnak nevezett. 164 csecsemő részletes vizsgálatával Spitz arra derített fényt, hogy a csecsemőotthonok kielégítő higiéniai és táplálási körülményei ellenére a gyermekek jelentős százaléka testi és értelmi fejlődésében elmaradt, s bár a korábbi évekhez képest javuló tendenciát mutatott, de mégis fellelhető volt a mortalitás is (Spitz, 1945). Spitz – szintén a pszichoanalízis tárgykapcsolati iskolájának követője – egyértelműen az egyszemélyes anyai gondoskodás hiányát nevezte meg patogén tényezőnek, és elemezte ennek a hiánynak az ösztön- és énfejlődésre gyakorolt következményeit. Bowlby többek között Spitz, valamint saját és mások adatait áttekintve szűrte le következtetését arról, hogy az anya elsődleges és pótolhatatlan szerepet játszik a korai érzelmi és személyiségfejlődésben. Leszögezte, hogy a korai kritikus szakaszban történő sérülés messzemenő következményekkel járhat. Bowlby az embriológiából vett hasonlattal világította meg az anya jelentőségét ebben a korai szakaszban:

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave