Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Kötődés és a téri távolságból folytatott (disztális) kommunikáció

A térbeli távolságból spontán módon kezdeményezett – az anyára vagy az ismeretlenre irányuló, gesztusokkal, mosollyal, vokalizációval jellemezhető – disztális interakciók (Distance Interaction, DI) gyakorisága statisztikailag is szignifikánsan különítette el a biztonságos csoportot a két szorongó csoporttól Waters (1978) vizsgálatában. A szorongó csoportokba tartozó csecsemők – a biztonságosan kötődő gyermekekhez képest – kevésbé kezdeményeztek téri távolságból spontán interakciókat az anyával és az idegennel. A téri távolságból folyó (disztális) interakciók kevesebb előfordulása ugyanakkor a két szorongó csoport között is különbséget tett. Amíg a szorongó-elkerülő csoportnál a disztális interakciók alacsony aránya a közelség kerülése (AV) dimenzióval járt együtt, addig a szorongó-ambivalens csoportnál a kontaktus fenntartására (CM) irányuló igénnyel.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave