Hámori Eszter

Kötődéselmélet régen és ma

Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig


Szociabilitás

Thompson és Lamb (1983) vizsgálatukban például a gyermek számára ismeretlen személlyel szembeni társas válaszkészséget és nyitottságot vizsgálták a kötődési alcsoportok függvényében 12, majd 19 hónapos korban. Az ”Idegen szociabilitás” félig strukturált helyzetében (Thompson & Lamb, 1983) egy ismeretlen személy kezdeményezett interakciót, majd játékot a gyermekkel, fokozatosan egyre közvetlenebb stílusban és egyre csökkentvén a gyermekkel való fizikai távolságot (azaz sokkal „beavatkozóbb” volt, mint amennyire az ismeretlen személy az Idegen helyzetben). A gyermek reakcióját ötfokú skálán értékelték a visszahúzódás-reagálás-barátságosság dimenzióban. Eredményeik szerint az Idegen helyzet alapján a B1 és a B2 kötődési alcsoportba tartozó gyermekek az összes többi csoporthoz képest szignifikánsan nyitottabbak és barátságosabbak voltak az ismeretlen felnőttel szemben az „Idegen szociabilitás” helyzetében (aki nem ugyanaz a felnőtt volt, mint az Idegen helyzetben szereplő idegen). A legvisszahúzódóbbak az A1 és a C2 alcsoportokba tartozó gyermekek voltak, tehát a prototipikusan elkerülők és ambivalensek. Ha azonban összevonták az egyes kötődési alcsoportokat, és csupán a fő kategóriákhoz – a biztonságos, az elkerülő és az ambivalens típushoz – tartozás alapján vizsgálták meg a különbségeket, akkor nem találtak szignifikáns eltérést a csoportok között. A biztonságos, az elkerülő és az ambivalens fő kategóriákba tartozó gyermekek Idegen szociabilitás-értékének átlagai közel hasonlóak voltak. Ez az eredmény megerősítette azt, hogy szükség van a kötődési típusok fő csoportjain belüli differenciálásra.

Kötődéselmélet régen és ma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 253 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamori-kotodeselmelet-regen-es-ma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave