Kelemen János (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Túl a nyelvfilozófián


1  Számos fontos megjegyzést, visszajelzést kaptam e témával kapcsolatban a Cseh Tudományos Akadémia által 2012-ben John Searle filozófiájáról rendezett konferencia szervezőitől és résztvevőitől, elsősorban John Searle-től (l. Searle 2012, 213–214); a Magyar Szemanták Asztaltársaságától (MASZAT); az ELTE BTK Filozófia Intézetében tartott habilitációs előadásaim közönségétől, különösen a habilitációs bizottság tagjaitól – közülük kiemelném Ambrus Gergelyt, Farkas Katalint és Ujvári Mártát; a Second Philosophy of Language and Mind (PLM) Konferencia résztvevőitől, különösen Hanoch Ben-Yamitól, Manuel Garcia-Carpinterótól, Josep Maciától, Peter Pagintól és François Recanatitól; a Logic and Philosophy of Mathematics (LaPoM) résztvevőitől, különösen Máté Andrástól; az Integrált Érvelés Tanulmányok Olvasókör résztvevőitől. Külön köszönet illeti azokat, akik a tanulmány korábbi változatait (angolul Zvolenszky 2012) elolvasták és éles elméjű megjegyzésekkel látták el: elsősorban Ray Buchanant (szinte nincs olyan bekezdés, amely ne őrizné nyomát az ő egyik-másik javaslatának), valamint Bárány Tibort, Forrai Gábort, Kelemen Jánost és Szabó Gendler Zoltánt. Egy személyes megjegyzés: Pap-Zvolenszky Olivia türelme és kitartása, és a Babaszoba Kommandó – beltagjai: Erkel László (Kentaur), Nagy Kriszta, Póka Júlia, Sárai Soma; kültagjai: Pap András László és Zvolenszky Ágota – hathatós segítsége nélkül e tanulmány a kislányom érkezése előtt bizonyosan nem készülhetett volna el. A kutatást támogatta továbbá: az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja és az OTKA K-19648 sz. Integrált Érvelés Tanulmányok pályázata.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave