Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


Idegtudomány

A mondatfeldolgozás idegtudományi vizsgálata főként a szemantikai és szintaktikai folyamatok elkülönítésére és ezek neurális korrelátumainak leírására koncentrált (Capek et al. 2009; Friederici et al. 2000; Friederici 2012; Neville et al. 1997). Ezek a vizsgálatok arról számoltak be, hogy a szemantikai feldolgozást centroparietális negativitás jellemzi 400 ms körül (N400), mely a hippokampusz, az STS és a hallókéreg aktivitásával jár. Ezzel szemben a nyelvtani feldolgozás két szakaszban megy végbe. A korai (140–400 ms) szakaszban egy balra lateralizált negatív amplitúdójú válasz jelenik meg az anterior területeken (ELAN), pontosabban az anterior temporális és az inferior frontális kéregben. Ekkor a nyelvtani struktúra építése zajlik. A késői szakaszban (600 ms) egy pozitív amplitúdójú válasz (P600) vezethető el, amely a szintaktikai szerkezet monitorozásáért és javításáért felel, és a bazális ganglionok aktivitása követi. A jelnyelvek esetén is elkülönül a szemantikai és szintaktikai feldolgozás, sőt, a hangzó nyelvekhez hasonló téri és idői mintázatot mutatnak (Capek et al. 2009). Azonban konzisztensen kimutatható a jelnyelvi mondatok feldolgozása esetén a jobb félteke nagyobb szerepe, főleg a szuperior temporális és a poszterior parietális területeken (MacSweeney et al. 2002; Newman et al. 2015).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave