Czigler István

A figyelem pszichológiája


Gátlási működések a figyelmi szelekcióban

A negatív előfeszítési. (negatív priming) sokáig a figyelmi mechanizmus gátló hatásának tartották. A jelenséget Tipper és mtsai (1991), illetve Tipper és McLaren (1990) kísérleteivel illusztráljuk. A tárgyhoz kötődő esetet a 4. ábra mutatja. A személyeknek képpárokat mutatnak be, az első pár az előfeszítő inger, a második pár a próba. A képeken két tárgy szerepel egymás mellett (vagy még jobb, ha egymásra rajzolva két különböző színnel). A feladat az, hogy az egyik tárgyat nevezze meg a személy (a 4. ábrán látható elrendezésben a fixációs pontban lévőt, ha egymásra vannak rajzolva, akkor például mindig a zöld színnel rajzoltat). Az előfeszítő és a próbapár között többféle viszony lehet. A semleges feltételben semmi közük sincs egymáshoz a pároknak, a második pár egyik tagja ráadásul értelmetlen ábra. A kontroll feltételben sincs közük egymáshoz a képeknek, négy tárgyat mutatnak be, a két relevánsát meg kell nevezni, az irrelevánsakat nem. A harmadik feltétel az elutasított ismétlés. Ekkor az előfeszítési ingerpár irreleváns tagja a második ingerpár (a próbapár) célingere lesz. (Egy további feltétel – az ábrán nem szerepel –, amikor a pároknál azonos a célinger.) Ilyenkor a jól ismert előfeszítési hatás szerint a pár második tagja esetében a reakcióidő csökkenhet, azaz a feldolgozás gyorsul.) Negatív előfeszítési hatás jön létre viszont az elutasított ismétlésnél: a célingert hosszabb időbe telik azonosítani, mint a semleges, illetve kontroll feltétel esetében. A hatás nem nagy, 20–50 ms között szokott lenni, azonban megbízható.

A figyelem pszichológiája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 453 1

A figyelem a pszichológia szinte valamennyi jelenségkörében szerepel. Biztosítja, hogy magatartásunk irányításában a környezet éppen fontos vonatkozásai kapjanak döntő szerepet. Figyelmi működés szabályozza, hogy a tárgyakban, eseményekben gazdag világ ne terhelje túl az észlelő rendszereket, de figyelmi működések szabályozzák azt is, hogy a mozgások kivitelezését ne zavarják egymásnak ellentmondó utasítások. Figyelemről beszélünk akkor, amikor hosszabb ideig kell fenntartani a teljesítmény magas szintjét, esetleg egy éppenséggel „unalmas" helyzetben. A megismerési és viselkedésszervezési folyamatokban betöltött szerepe miatt a figyelem a kísérleti pszichológia egyik központi területe. A könyv legfontosabb célja, hogy bemutassa azokat az elméleti kereteket, melyek a figyelem kísérleti kutatásait vezérlik. Ahol erre lehetőség van, bemutatjuk azokat az idegrendszeri mechanizmusokat, melyek megalapozzák a figyelmi jelenségeket. A könyvben hangsúlyt kapnak a kutatások módszertani kérdései, de szó esik a gyakorlati alkalmazásokról is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czigler-a-figyelem-pszichologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave